A társadalmi egyeztetés lezárása után a kormány benyújtotta az Országgyűlésnek az Alaptörvény 17. módosításáról szóló javaslatot. Magyar Péter miniszterelnök szerint a módosítás célja, hogy Magyarországon többé ne lehessen „foglyul ejteni az államot”, és megerősítsék a jogállami garanciákat.
A tervezet több ponton is átalakítaná a közjogi rendszert. Megszüntetné Sulyok Tamás köztársasági elnök megbízatását, felső korhatárt vezetne be az alkotmánybírák számára, és módosítaná az Alkotmánybíróság működését. Az alkotmánybírákat a jövőben kilenc évre választanák, újraválasztás nélkül, az elnököt pedig ismét a testület tagjai választanák maguk közül.
A javaslat nagyobb szerepet adna a bírói karnak az Országos Bírósági Hivatal és a Kúria vezetőinek kiválasztásában, valamint lehetőséget teremtene visszahívásukra is. Emellett időkorlátot vezetnének be az országgyűlési képviselők számára: aki legalább tizenkét évig volt képviselő, vagy három választáson mandátumot szerzett, a következő választástól már nem indulhatna újra.
A módosítás része a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal alkotmányos alapjainak megteremtése, a sarkalatos törvények körének szűkítése, az Alkotmánybíróság költségvetési és adóügyekben korlátozott hatásköreinek visszaállítása, valamint a Költségvetési Tanács vétójogának eltörlése. A vármegyéket ismét megyéknek, a főispánokat pedig kormánymegbízottaknak neveznék.
A legnagyobb vitát Sulyok Tamás elmozdítása és a képviselői mandátumok korlátozása váltotta ki. Jogvédő szervezetek szerint ezek a kérdések alaposabb alkotmányozási folyamatot igényelnének, és több ponton felmerülhetnek jogállamisági aggályok is.
Magyar Péter ugyanakkor azt hangsúlyozza, hogy a mostani módosítás csak átmeneti lépés. A kormány ősszel szélesebb körű alkotmányozási folyamatot indítana, amelynek végén új alkotmány születhet. A miniszterelnök szerint a cél nem pusztán az Alaptörvény javítása, hanem egy új, közösen megalkotott alkotmány létrehozása.
2026. július 07. (kedd) 04:02
