A Magyar Közlönyben hétfő este jelent meg a vonatkozó 34 oldalas rendelet, ami rengeteg apró részletre is kitér. Az egyik legfontosabb pontja az, hogy a Miniszterelnökséget vezető Ruff Bálint veszi át a Védelmi Igazgatási Hivatal és a Nemzeti Információs Központ irányítását, e tekintetben ő lett a kormány polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős tagja, bár az Alkotmányvédelmi Hivatal és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat a Belügynél, az Információs Hivatal pedig a Külügynél marad.Odakerül a Magyar Közlöny kiadása és a jogszabályok kihirdetése, ami eddig az igazságügyi miniszter feladata volt. Ehhez képest apróság, hogy bár általában ő a kormány közszolgálati életpálya kidolgozásáért felelős tagja, a gyermekvédelmi intézményekben foglalkoztatottak pszichológiai alkalmassági vizsgálata tekintetében ezt a Kátai-Németh Vilmos szociális miniszternek adták.
Bóna Szabolcs agrárminiszter megkapta a lósport felügyeletét, valamint – az élő természetért felelős Gajdos László hatáskörét szűkítve – a mezőgazdasági haszonállatok jólétével kapcsolatos hatósági feladatokat, Kapitány István gazdasági minisztertől az élelmiszerekkel kapcsolatos fogyasztóvédelmi hatásköröket, Lőrincz Viktória vidékfejlesztési minisztertől pedig az uniós közös agrárpolitikával kapcsolatos jogköröket.
Az anyakönyvezés, a lakcímnyilvántartás, a közlekedési előélet nyilvántartása, az útlevél és sok más hagyományos belügyi hatáskör alig került vissza Rogán Antaltól a Belügyminisztériumba, Pósfai Gábor máris kénytelen átadni az egész szakterületet Tanács Zoltán tudományos és technológiai miniszternek, akihez az e-közigazgatás amúgy is tartozik. A BM viszont külön megnevezett feladatként megkapta a hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásra vonatkozó jogszabályok előkészítését.
Tarr Zoltán, a társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter ellenben nem kerülheti el az újabb felháborodást, mert csak egy kicsit változtattak az akkor vihart kiváltott megfogalmazáson. Májusban az került be a tárcák feladatait felsoroló kormányrendeletbe, hogy a kormány kultúrpolitikáját a minisztérium „a Magyar Művészeti Akadémia elnökének közreműködésével” fogja kidolgozni, amit hevesen visszautasítottak a kulturális életnek mindazok a szereplői, akik szerint az MMA egy politikai önkény által alkotmányos köztestületté emelt magántársaság, amely – bár vannak kiváló tagjai – egyoldalú világnézeti irányt képvisel, és elfogadhatatlan, hogy meghatározó szerepe legyen. A miniszter akkor azzal mentegetőzött, hogy az Alaptörvény egyik mondata miatt kellett ezt így leírni.
Most kiderül, hogy az MMA-ról szóló törvényről van szó, és a hatásköri rendelet új szövege így szól: a minisztérium „kidolgozza a kormány kultúrpolitikáját a Magyar Művészeti Akadémiáról szóló 2011. évi CIX. törvény 2. § (1) és (2) bekezdésének figyelembevételével”. Ez a hivatkozott pont tényleg azt mondja, hogy ,„az MMA véleményét a hazai művészeti életet – és ezzel összefüggésben a közfeladatai ellátását –, valamint az MMA működésének feltételeit érintő jogszabályok, kormányzati programok vagy intézkedések előkészítése során ki kell kérni”, illetve maga is mondhat véleményt.
