Az Európai Ügyészség (EPPO) vezetője, Laura Codruta Kövesi európai főügyész Magyarország EPPO-tagságának szakmai részleteiről egyeztetett Görög Márta igazságügyi miniszterrel, Kármán András pénzügyminiszterrel, Pósfai Gábor belügyminiszterrel és Lajtár István legfőbbügyész-helyettessel Budapesten, az Igazságügyi Minisztériumban (IM).
Az Európai Ügyészség az Európai Unió (EU) pénzügyi érdekeit sértő bűncselekményekkel kapcsolatos nyomozással, a vádhatósági eljárások lefolytatásával és az elkövetők bíróság elé állításával megbízott független uniós szerv.E bűncselekmények közé tartozik az unió pénzügyi érdekeit sértő költségvetési csalás, az aktív és passzív hivatali vesztegetés, hűtlen kezelés, a pénzmosás, a határokon átnyúló adócsalás és az ehhez elválaszthatatlanul kapcsolódó többi bűncselekmény. Az Európai Ügyészség ezekben az ügyekben rendelkezik hatáskörrel.
Az Európai Ügyészség hatáskörébe nem tartozó büntetőügyekben továbbra is Magyarország ügyészsége, illetve a létrejövő Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal jár el közvádlóként, a büntetőjogi felelősségről pedig változatlanul a magyar bíróságok döntenek a magyar jogrend alapján.
A csatlakozás folyamata jelentős szakmai, intézményi és jogalkotási feladat, amelyet „a lehető legrövidebb időn belül” szükséges végrehajtani.
A jogalkotási feladatok két szakaszban valósulnak meg. Az első szakaszban az európai ügyész és a delegált európai ügyészek kiválasztási rendszerének kialakítása történik meg. Ehhez három törvény módosítása szükséges. Az erre vonatkozó jogszabálycsomag még 2026-ban az Országgyűlés elé kerül.A cél egy olyan kiválasztási eljárás létrehozása, amely a lehető legmagasabb szintű függetlenséget, objektivitást és szakmai megalapozottságot biztosítja. A magas szakmai elvárások miatt a jogalkotási folyamat hosszabb előkészítést igényel, hiszen a cél a széles körű konzultáció az érintett szervezetekkel a kiválasztási feltételekről és az eljárás részleteiről.
