A fasiszta diktátorok sem egyformák. A pedagógus és szocialista múltú Benito Mussolini anyanyelvén kívül nagy dumás volt németül, franciául és angolul is. Bár én csak az itáliai Duce berlini szónoklásáról láttam fekete-fehér filmfelvételeket, a kortársak szerint az Osztrák-Magyar Monarchiában világrajött Adolf Hitlerrel is tolmács nélkül kommunikált. A véres kezű Vezér segítségre szorult, ha külföldi partnerekkel tárgyalt… Kivételt jelentett Horthy Miklós kormányzó úr is, aki jól beszélt németül, franciául, angolul, sőt olaszul és horvátul is tudott. De vessünk egy pillantást Hitler jobbkezére!
Paul Otto Gustav Schmidt (1899-1970) egy évtizeddel a Führer után született a Spreenél és negyedszázaddal élte túl kefebajszos munkaadóját. Történetünk hőse „öreg motoros” volt a szakterületén. Fiatal korától, „1923 és ’45 között a német Külügyminisztérium nyelvi szolgálatánál dolgozott Gustav Stresemann (1923–’29), Julius Curtius (1929–’31), Heinrich Brüning (1931–’32), Konstantin Freiherr von Neurath (1932–’38) és Joachim von Ribbentrop (1938–’45)” fődiplomaták hivatali ideje alatt.
A nyilvánosság előtt a 30-as években „Hitler tolmácsaként” vált ismertté, „annak ellenére, hogy ezt megelőzően már tíz esztendeig dolgozott demokratikus birodalmi kormányoknak: ebből hat évig a Nobel-békedíjas külügyminiszternek, Stresemannak!” A nürnbergi perek során Schmidtet többször is kihallgatták tanúként. 1949-ben jelentette meg emlékiratait „Statiszta a diplomácia színpadán – A Külügyminisztérium főtolmácsának élményei Európa államférfiaival” címmel. A könyv bestseller lett, az angolt és franciát tolmácsóló szerző pedig gazdag! További sorsa? 1952 és 1967 között P. O. G. Schmidt a – ma is működő – bajorországi Nyelvi és Tolmácsintézet (Sprachen- und Dolmetscher-Institut München) igazgatójaként tevékenykedett. Nem mindennapi pályaív – békében és háborúban!
