Magyar Péter kedden, a parlament rendkívüli ülésén elmondott napirend előtti felszólalásában arra hívta fel a figyelmet, hogy milyen súlyos döntések előtt álltak az 1956-os forradalom és az 1989-es rendszerváltás szereplői. Felvetette: vajon gondolkodtak-e azon, hogy mi történik, „ha nem sikerül”, és tudták-e, hogy történelmet írnak.Hangsúlyozta, hogy sem 1956, sem 1989 története nem sajátítható ki:„nem szeretnénk kisajátítani sem 1956, sem 1989 történetét”, és nem akarják eldönteni azt sem, hogy kik voltak „az igazi ’56-osok vagy rendszerváltók”. Szerinte ezek „az egész ország napjai és terei voltak”.
Kiemelte Nagy Imre szerepét, aki 1956-ban, 1958-ban és 1989-ben is „a világtörténelem színpadán állt”. Emlékeztetett arra, hogy a miniszterelnök kezdetben a forradalom „bizonytalan hőse” volt, majd a leverése után Sznagovba hurcolták, ahol megkezdte életrajzát, de azt már nem fejezhette be.
Magyar Péter kifejtette: 1956. október 23-án és 1989. június 16-án a magyar fiatalok azt üzenték a szüleik generációjának, hogy nemet mondanak azokra az évekre, évtizedekre, amelyek az ő életük kereteit adták.Bátor és egyben naiv ígéretet tettek a következő generációnak arra, hogy „mostantól minden más lesz”. Nem az ő hibájuk, hogy az ígéretük nem vagy csak részben valósulhatott meg – fűzte hozzá.