A majdani Csehszlovákia területén született autókonstruktőr, Ferdinand Porsche {1875-1951} már fiatalon a gépek szerelmese volt. Az 1900-as párizsi világkiállításon szenzációt keltett csendes, fürge „elektromos hintója”. A Ludwig Lohner kocsigyárossal közösen bemutatott ős-automobilt újabb – korát megelőző – közlekedési eszközök, majd traktorok és harckocsik követték. A Stuttgartban 75 esztendeje elhunyt szudétanémet professzort Adolf Hitler is kedvelte. Múltba révedés…
A germán utakat 50 millió gépkocsi rója napjainkban. A nyár beköszöntével a garázsok mélyéről előkerültek a „H”-rendszámos historikus négykerekűek is. Ezek teszik ki a német járműpark egy százalékát. A kedvenc az 1938-ban bemutatott KdF típus. Ennek sorozatgyártására csak a háború után került sor, anno már Volkswagen Käfer emblémával. A zárt kasznis és nyitott változatokból 40 ezret tartanak nyilván az NSZK-ban, főleg a nyugati tartományokban. De ennél valójában több gurul belőlük, ám nem oldtimer rendszámmal.
Szóval a náci korszakban rajtolt a VW-sztori. {Ki gondolta volna, hogy 2026 nyarán – a Teslákhoz hasonlóan – rengeteg Volkswagen és más friss modell is porosodik az üzemek udvarán, a szalonok kirakatában. Immáron az esetleges szezonális/végleges gyár bezárások sem jelentenek többé tabu témát Európa szívében…} Az egy esztendővel korábban hatalomra került Adolf Hitler 1934-ben, Berlinben a 24. Internationalen Automobil- und Motorrad-Ausstellungon (IAMA – Nemzetközi Autó és Motorkerékpár Kiállítás) jelentette be, hogy milyen elvárásai vannak a jövő „Népautójával” szemben. A sztráda közlekedésre is alkalmas, tartósan 100 km/h-s tempóval suhanó családi kocsiban négy utasnak kellett elférnie. A takarékosság és az olcsóság is fontos szempont volt a kefebajszos diktátor számára. Porsche professzor munkához látott! Újabb időutazás…
