A Nemzeti Együttműködés Rendszerének tizenhat évét több tüntetés kísérte, hol kisebb, hol nagyobb létszámmal. A 2010 utáni ellenzéki demonstrációkról Virág Andreát, a Republikon Intézet stratégiai igazgatóját kérdezte meg az index.A politológus a tüntetések hatását vizsgálta, s úgy véli, a Pride tavalyi felvonulásakor kezdett dőlni a dominó, amit a Fidesz vezetői nem fogtak fel és azt sem érzékelték, hogy a fiatalok nem lövetik őket, másként néznek a világra.
„Az Orbán kormány vezetői próbáltak úgy tenni, mintha nem lennének tiltakozások, vagy csak kevés embert érdekelnének. Nem fordítottak túl nagy figyelmet a tüntetésekre. A kommunikációban volt egy adag cinizmus is, arra alapozva, hogy ritkán jelentettek valódi veszélyt a Fideszre nézve a demonstrációk. Hagyományos értelemben véve nem tüntetés volt, de nagyrészt kormányellenes tömegrendezvény a tavalyi Pride, addig példátlan létszámmal, ami már azt mutatta, nem működik a Fidesz taktikája, és a tiltás sem. A Pride a rendszer gyengülésének egyik kiemelkedő mérföldköve.
A politológus szerint sokszor reálisan látta a Fidesz, hogy bizonyos tüntetések az alacsony résztvevőszám miatt nem feltétlenül érdemeltek túl nagy figyelmet, viszont „a Pride-nak komoly hatása volt. Ekkora tömegrendezvénynél a kormány már a saját csatornáin sem tudta eladni azt, hogy nincs jelentősége, mert annyira távol van a valóságtól egy ilyen állítás.”Virág Andrea szerint „a fiatalabb generációnak általában nyitottabb a világnézete, és elfogadóbb az értékrendje, mint a Fidesznek, legyen szó akár az LMBTQ-közösségről. Az európaiság kérdéséről sem feltétlenül azt gondolják, amit a Fidesz szeretne, hogy gondoljanak. A Fidesz próbálta egymást kizáró kategóriává tenni a magyar és az európai gondolkodást, miközben több kutatás azt mutatja – amelyeket Szabó Andrea sokszor idéz –, hogy a 30 év alattiaknak a magyarság és az európaiság is fontos, sőt, nem tűrik ennek a mesterséges megosztását, démonizálását.”
