Szalay-Bobrovniczky Kristóf szerint a harcászati szintről hadműveleti szintre kell lépni, és azt is megindokolta, hogy miért váltotta le váratlanul a honvédség vezetőjét. Ruszin-Szendi Romoluszt Böröndi Gábor váltja a poszton. A
Magyar Honvédség új vezérkari főnöke kedden mutatkozott be a parlament honvédelmi és rendészeti bizottsága előtt.
Katona családból származom – kezdte bemutatkozását Böröndi Gábor. Lövésznek tanult, majd Lentiben kezdte meg a katonai szolgálatát a délszláv háború alatt. 2003-ban első magyar katonaként kezdte meg a szolgálatot Afganisztánban. Mint fogalmazott, fontos mérföldkő volt ez a karrierjében. Az afganisztáni szolgálat során találkozott először a nyugati katonai kultúrával, mivel itthon akkor még a rendszerváltás előtti kultúrát tapasztalhatta csak meg. „Láttam azt, amikor emberek halnak meg, és láttam, amikor harcba vezetik őket”.
Afganisztán után Debrecenben volt parancsnokhelyettes, majd a magyar honvédség legfiatalabb tábornoka lett, amikor 38 évesen dandártábornoknak nevezték ki. „Értem így a fiatalítást” – jegyezte meg Böröndi. Később az USA-ban tanult, majd két éve áthelyeztek Brüsszelbe a honvédség brüsszeli hivatalába, amely szavai szerint a legizgalmasabb időszakok egyike volt a pályafutásában. Előbb az afganisztáni kivonulással foglalkoztak, majd kitört az orosz-ukrán háború. Az új honvédelmi vezető helyzetértékelése szerint nem biztos, hogy ez az utolsó fegyveres konfliktus Európában, jól látható változások zajlanak a kontinensen.
A vezérkari főnök visszahozná magyar katonai oktatásba a nukleáris elrettentést és a szittya gondolkodásmódot
Vezérkari főnökként célja, hogy a magyar katonai hagyományokon alapuló, erős, jól felszerelt, kiképzett, elkötelezett hadserege legyen Magyarországnak. Az alapok megvannak hozzá Böröndi szerint, de pár területen változtatni kell. Elsősorban a gondolkodásmódot szeretné megváltoztatni: „az így szoktuk és nem így szeretnénk nem létezik többé” – mondta az elvárt mentalitásról.
Olyan hazafias szemléletű katonák kellenek, akik az életüket is képesek feláldozni.
A szakmai felkészüléshez pedig nagyon támogatja, hogy a katonák külföldön is vállaljanak szolgálatot. Azt szeretné, hogy a magyar katonák „gyakorlótéren verítékkel, külföldön, ha kell vérrel” készüljenek fel mentálisan és szakmailag az ország megvédésére.
