Hétfőn délután örökre búcsút vettek Szolnoki Pétertől, a Bon-Bon együttes énekesétől, Biatorbágyon. Az Index riportja szerint a katolikus temetőben búcsúztatták az énekest családja, barátai és pályatársai.Geszti Péter is beszédet mondott a ravatalnál:Hátborzongató, hogy a rólad szóló Wikipédia-szócikk milyen hamar frissült. Milyen gyorsan lezárta a valaki vagy valami életed tól-ig adatait. A digitális térben az algoritmusok útjai kifürkészhetetlenek, itt a valós térben pedig, miközben apokaliptikus aszály sújt mindannyiunkat, a szívünket a te elvesztésed szárítja ki igazán. Persze azok a médiumok is elbúcsúztattak téged, akik amúgy sosem írtak rólad, mert nem volt elég érdekes számukra a zenei tehetséged, a felkészültséged, a munkád kiváló és kitartó minősége – semmi, ami a zenész becsületét adja. Bezzeg most! Érzelmesebb sztorit lehet a halálodból csinálni, és posztumusz címlapfigura lettél. Ahogy Hobo írja: »Halj meg, és nagy leszel«. Én úgy mondanám: a legendák halva születnek.
Török Tamás, Szolnoki állandó zenésztársa a Tényeknek árulta el, hogy milyen betegséggel küzdött zenésztársa, így megelőzve a rosszindulatú pletykákat Szolnoki egészségi állapotáról.
A betegség kiindulópontjaként körülbelül egy évvel ezelőtt jelentkeztek az újabb, furcsa tünetek, amelyek során először az énekes májával adódtak komoly problémák. A vizsgálatok után kiderült, hogy egy rendkívül ritka kór áll a háttérben, amely közvetlenül a máj működését támadta meg. A szervezet fokozatos leépülését végül egy hirtelen fellépő fertőzés vagy komplikáció okozta, ami miatt a belső szervek már nem tudtak megfelelően működni, és ez egy visszafordíthatatlan láncreakciót indított el.