Egészen a közelmúltig Budapesten két helyen üzemelhetett olyan kínai “szolgáltató állomás”, amelyeket jogvédők a kínai rendőrség illegálisan kihelyezett és a diaszpóra vegzálására is használt irodájaként azonosítottak. Négy kontinensen legalább harminc ilyen állomást lepleztek le, a Belügyminisztérium mindazonáltal nem tud a kínai rendőrség magyarországi jelenlétéről.
Egy négy kontinensre kiterjedő, legalább 30 országban jelen lévő kínai rendőrségi hálózat létezéséről rántotta le a leplet egy Kínára szakosodott jogvédő civil szervezet egy szeptember közepén nyilvánosságra hozott tanulmányában. A Safeguard Defenders nevű nem-kormányzati szervezet igencsak alapos nyomozás során tárta fel, hogy a kínai hatóságok több tengerentúli rendőrségi „szolgáltató állomást” hoztak létre szerte a világban, de főként Európában. Ezek az állomások a Safeguard Defenders nyomozása szerint adminisztratív szolgáltatásokat nyújtanak, például a kínai diaszpóra tagjai meghosszabbíthatják a jogosítványukat, de ez csak amolyan fedőtevékenység, mert emellett titkos és illegális rendőri munkát is folytatnak. Legalábbis ezt állítja a tanulmány, márpedig a jogvédők elég alaposan dokumentálták a nyomozásukat.
A Safeguard Defenders nyomozása során derült tehát ki, hogy Budapesten is működik két ilyen állomás. Az egyik Józsefvárosban, a másik Kőbányán. A tanulmányban közzétették az irodák vezetőinek az elérhetőségét is, ennek segítségével a Momentum parlamenti képviselője, Tompos Márton megpróbált többet megtudni a két állomásról. A józsefvárosi piac utcájában, a Golgota úton meg is találta az egyiket, ráadásul egy olyan kínai feliratú táblával, ami egyértelművé tette, hogy az az a bizonyos állomás. Ám hiába érdeklődött telefonon az állítólagos irodavezetőnél és a helyettesénél, ők tagadták a kínai rendőrség jelenlétét, ráadásul utána a kínai tábla is eltűnt az épületről. A másik budapesti címen pedig már eleve nem volt ott a tábla, viszont a helyszínt alaposan felszerelték biztonsági kamerákkal.
Mindeközben a nyugati média is elkezdte felkapni a sztorit. A holland sajtó arról írt, hogy Hollandiában legalább két ilyen állomás létesült, de Safeguard Defenders kutatásai alapján Spanyolországban, Olaszországban, Nagy-Britanniában és 18 másik európai országban működnek ilyenek. Az illegális létesítményeknek többek között a német RTL is utánajárt. Egy szökésben lévő kínai disszidensre, Wang Jingyura hivatkoznak, akit a kínai rendőrök Hollandiában üldöznek. A férfi azt állítja: telefonon utasították, hogy jelenjen meg az egyik állítólagos szolgáltató központban, ezután pedig nyomást gyakoroltak rá, hogy térjen haza Kínába. Wang az RTL-hez több olyan üzenetet is eljuttatott, amelyben a rendőrök halálos fenyegetéseket küldtek neki. A kínai nagykövetség tagadta az RTL-nek, hogy tudna a rendőrőrsök létezéséről, de az újságírók kiderítették, hogy egy magas rangú kínai nagykövetségi tisztviselő részt vett azon a megbeszélésen, amely az amszterdami iroda létesítéséről szólt. A holland külügyminisztérium szóvivője erre reagálva közölte, hogy kivizsgálják az állítólagos rendőrségi állomásokat, mert ha azok valóban léteznek, akkor az illegális.
A magyar hatóságok viszont azt állítják, nincs tudomásuk arról, hogy ilyen kihelyezett kínai rendőrségi irodák működnének Magyarországon. Legalábbis ezt válaszolta Tompos Mártonnak a Belügyminisztérium, amikor a képviselő a tárcánál érdeklődött. A külügyminisztériumot is kereste, onnan egyelőre nem kapott választ.
Kína először azzal az indokkal hozta létre ezeket a szolgáltató állomásokat, hogy mivel külföldön több olyan telekommunikációs csalás van, amelyben az elkövetők és az áldozatok is kínaiak, tulajdonképpen az áldozatoknak segítenek, míg az elkövetőket “rábírják”, hogy térjenek vissza Kínába. Működési módjuk az egész világon ugyanaz. A tisztviselők a WeChat segítségével kapcsolatot teremtenek a helyi kínai közösséggel, és a helyi rendőrségi szerveknél hatékonyabb adminisztratív szolgáltatásokat, valamint a csalások és egyéb bűncselekmények elleni védelmet kínálnak.
De sokkal inkább úgy tűnik, hogy Peking a valóban létező bűncselekmény-sorozatot csak ürügynek használja, hogy kiépítse ezt a hálózatot. Európában például egyáltalán nem regisztráltak ilyen csalásokat, mégis több európai államban, köztük Magyarországon is hoztak létre ilyen állomásokat, ez esetben az állomások adminisztratív tevékenységet végeznek. Ezzel viszont az a gond, hogy éppen ez a dolguk a konzulátusoknak, tehát normális esetben nem lenne szükség más, külső szolgáltatóra egy piac melletti eldugott irodában.
Az állomásokat leleplező civil szervezet és a nyugati sajtó nyomozása alapján tehát erős a gyanú, hogy maga a konzuli jellegű, adminisztratív szolgáltatás is csak egyfajta fedőtevékenység, és az európai állomásoknak valójában a Nyugaton élő disszidensek vegzálása a fő célja. Az ugyan nem szokatlan, hogy egy diktatúra a számára ellenségesnek vélt disszidenseivel szemben külföldön fellép a saját titkosszolgálata (ez jellemző az oroszokra és a törökökre is), de az, hogy ezt ennyire leplezetlen, átlátszó módon tegye, mindenképpen meglepő.
Nem véletlen, hogy a kínai “szolgáltató állomásokra” a titkosszolgálati témákra specializálódott és hírszerzési forrásokból dolgozó Intelligence Online nevű szaklap is felfigyelt. A szaklap értesülése szerint a külföldi rendőrségi hálózat Hszi Csin-ping kínai pártfőtitkár kezdeményezésére jött létre. A hálózat sikerének köszönhetően léptették elő nemrég Li Jangcsét, aki Hszi egyik fő támasza Fucsien tartomány székhelyén, Fucsounban. Ez azért fontos, mert a kínai állomásoknál látható feliratok szerint ezek az irodák Fucsien tartomány rendőrségének a „kirendeltségei”. Li Jangcsét a Kínai Kommunista Párt főtitkárává nevezték ki a tartomány korrupcióellenes bizottságában.
