Magyar Péter leendő miniszterelnök is részt vett hétfőn délelőtt a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) 200. ünnepi közgyűlésén az MTA-székház dísztermében, ahol Freund Tamás MTA-elnök köszöntője után mondott beszédet. Freund Tamás az eseményen többek közt arról beszélt, a leendő magyar kormány és az Akadémia jövőbeli együttműködésének záloga, hogy Magyar Péter leendő miniszterelnök és a leendő tudományos-technológiai miniszter, Tanács Zoltán is részt vesz az MTA közgyűlésén.
Freund felidézte, hogy 2019-ben nagy veszteségek érték az Akadémiát az akkori elnök, Lovász László heroikus erőfeszítései ellenére. Arra utalt, amikor a a független Magyar Tudományos Akadémiát indoklás nélkül az Orbán-kormány megfosztotta kutatóhálózatától, és azt kormányzati irányítás alá helyezte.
Magyar Péter a köszöntőbeszédét azzal kezdte:Kevés nagyobb megtiszteltetés létezik egy magyar ember számára, minthogy a magyar társadalom által az egyik legmegbecsültebb közintézmény közgyűlésén felszólalhasson. A leendő miniszterelnök szerint aggodalmat szül a tudományos közösségben, ha politikust lát a köreikben, de ez nem az ő hibájuk, az elmúlt 16 év adott okot erre. Beszélt arról is, hogy a reformkor után most egy újabb korszakhatárhoz értünk, Magyarország történelmi lehetőséget kapott arra, hogy újabb rendszerváltás legyen, és ebben a tudománynak és a tudósoknak szerepe lesz – utalt a Tisza Párt felhatalmazására.
A Tisza Párt elnöke a tudományos közösséget Magyarország egyik legfontosabb tartóoszlopának nevezte, és közölte, hogy közösen kell dolgozni azért, hogy egy szabad, megbecsült tudományos szférában megérje tudományos utánpótlásunknak itthon kamatoztatnia a tehetségét.”Szomorú, de szembe kell nézni azzal a ténnyel, hogy a tudományos és kutatói szféra az elmúlt évek politikai kurzusainak kárvallottjává vált.”
A a kormány sokszor inkább ellenségként, sem mint partnerként kezelte a tudományos közösséget. Az akadémiai szférában a hatalmat irritálta az autonómia, a kritikai gondolkodás, a valóság tényszerű feltárása, az adatvezérelt érvelés nem volt kívánatos. Szerinte a cél az volt, hogy eltéríthessék, engedelmességre kényszerítsék, ellehetetlenítsék a számukra nem kívánatos kutatókat és intézeteket.A kutatói hálózat 2019-es átszervezését erőszakosnak nevezte, és megjegyezte, hogy a tudósok megkérdezése nélkül zajlott. Erőből lenyomták akaratukat a tudósok torkán.A politikai nyomás elérte a felsőoktatást is, és a kekva-rendszer kiépítését említette, és hogy a helyzet helyreállítását szabotálta a most leköszönő kormányzat. Úgy fogalmazott, a távozó miniszterelnök és a kabinetje nem kívánta egy percig sem helyreállítani ezt. Viszont a Tisza-kormány első intézkedései közt tartják számon.
A magyar állam minden évben kétszer-háromszor annyi pénzt költött el propagandára, mint tudományra.A kutatók gyenge béreiről is beszélt, és megjegyezte: a HUN-REN hálózat vezetői közel tízmillió forintot keresnek, tízszer-húszszor annyit, mint a legtöbb fiatal kutató. Hozzátette, hogy ez így nem mehet tovább. Megígérte, hogy a tudományos szervezetek döntéseit a tudósokkal együtt fogják meghozni.Bárki is lesz az elnök, a Tisza-kormány kész vele az együttműködésre. Szerinte a fontos döntéseket a tudományos közösséggel közösen kell meghozni, ezért vállalják, hogy visszaállítják az akadémiai szabadságot, és minden támogatást meg fognak adni a kutatóhálózat visszacsatolásához „Halljuk a tudományos kutatók érdekképviseleti szerveinek és az elszakított kutatóintézetek, illetve az MTA hangját is.”
