Makón minden a hagymáról szól, akkor is, ha már nem termesztik olyan buzgalommal, mint jóval korábban, évtizedekkel ezelőtt, amikor a termesztők megalapozták a település hírét – világhírét! Ma inkább a hagymakupolás épületek emlékeztetnek a híres termékükre. S ez elsősorban Makovecz Imre nemzetközi hírű építésznek köszönhető, aki beleszeretett a kisvárosba, és aki az utóbbi évtizedekben teljesen megváltoztatta arculatát. Milyen érdekes, hogy egymásra találtak, pont egy olyan művész, aki a nevében hordozza a település nevét… Csaknem húsz épület őrzi munkássága egyedi jegyeit!
Talán a legemblematikusabb közölük a Hagymatikum Gyógyfürdő, amely ebben az esztendőben már csaknem egymillió gyógyulni, kikapcsolódni vágyót fogadott – tudtuk meg Gergely Gábor igazgatótól, aki olyan lelkesedéssel beszélt megszépült, megújult, s ezáltal a még vonzóbbá váló gyönyörű létesítményről, valamint a városról, hogy öröm volt hallgatni. Ami még különlegesebbé teszi a fürdőkomplexumot, az a koktélmedence, a mesevilágot idéző csarnokon és a 12 méter magas csúszdán kívül, és az, hogy a belváros szívében kapott helyet, így igen könnyen megközelíthető.
-Ezzel Makó egyik legjelentősebb turisztikai látványossággá vált, amely nemcsak belülről, de kívülről is élményt nyújt mindenkinek – mondta büszkén. A komplexum épületében található étteremben, a Nyugi Bár& Bowlingban főleg pizzák, szendvicsek, sütemények és italok kaphatók, de a mesterszakács-színtű séf, Berki József állítja össze a menüt. Különösen rendezvényeken mutathatja be főzési tudományát, gasztronómiai ízlésvilágát, amely egyben szemet gyönyörködtető is a tálalás miatt. Borkóstolós vacsoraesteket is rendszeresen tartanak itt, legutóbb Figula-borokat kóstolhattak a vendégek. A közeli Kontyos Borházban pedig, Siket Sándor borász gyümölcsborait is mindenképp meg kell kóstolni, annyira különlegesek. Van itt mindenféle kuriózum: eper, meggy, ribizli, barack, málna, bodza, alma és szilva bor is, melyek a közeli Klárafalván készülnek, és ízléses palackokban jutnak el különféle fesztiválokra, üzletekbe, rendezvényekre.
-Hosszú utat tettünk meg addig, míg ennyi féle gyümölcsből sikerült jóminőségű borokat előállítani, amelyeket annyira megkedveltek a vásárlóink, hogy nem is tudunk minden igényt kielégíteni – újságolta örömmel Siket Sándor, aki szívesen koccint vendégeivel. Az édességre vágyók pedig a Kugler Bisztróban válogathatnak a házias süteményekből.
Gergely Gábor kalauzolásában aztán „kilovagoltunk” Horváth Zoltán lovaskocsiján a 3 kilométerre lévő Maros-partra, ahol az ártérben sétálhattunk a jól kiépített 200 méteres Lombkorona Sétányon, amelynek a csúcspontja a 25 méter magas kilátótorony, ahonnan csodálatos látvány tárul elénk a színpompában úszó tájra. Ha nagyon sietnünk kell visszafelé, csőcsúszdában száguldhatunk a kiindulási pontig, a bejáratig. Remek kirándulás, családi program a lombkorona mellett, felett sétálni.
A városról, hírességeiről valószínűleg a legtöbbet dr. Halmágyi Pál, a József Attila Múzeum nyugalmazott igazgatója tud. Érdemes őt megkeresni, mert szívesen mesél Makóról, és hírességeiről, például: itt született Páger Antal, az ország egyik legnagyobb színművésze, akinek az emlékére díjat alapítottak, a szintén remek kollégája, Dégi István is, innen indult a költővé válás útján József Attila, valamint az Amerikában sajtócézárrá lett Pulitzer József, akiről máig ható rangos díjat neveztek el, és a szintén világhírnévre szert tett, Galamb József, a Ford-T modell atyja! Az eredeti veterán autó is itt látható! Ennyi nagyság egy kis városból, igazán figyelemre méltó teljesítmény! Már miattuk is érdemes felkeresni Makót, hiszen emléküket fotókon, személyes tárgyakon keresztül múzeumok őrzik, ezeket pedig mindenképp meg kell tekinteni, ha kulturális csemegékre, barangolásokra is vágyunk! S még megemlíthetnénk néhány makói jeles ember nevét.
Ha jut még egy kis időnk, akár kirándulásra is, autóval pár perc alatt eljuthatunk a híres Rónay család emlékeihez Kiszomborra, ahol a Rónay kúriában megcsodálhatjuk a korabeli nemesi viseleteket és bútorokat, majd „átugorhatunk” a 12. században épült Árpád-kori körtemplomba, amely a magyarországi, sőt az európai román kori építészet egyik remeke. A település központi részét a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal műemlék jelentőségű területté nyilvánította. A díszes sírkert is kihagyhatatlan szép kriptáival.
Röviden így foglalható össze az a sok-sok látni való, amelyet Makó és környéke kínál. Ha csak egy napunk is van rá, mind ez belefér. De, ha még megszeretnénk mártózni a gyógyvízben, akkor egy hétvége is kevés rá. S akkor még nem beszéltünk a skanzenről és a Maros-kalandparkról.
