Egyszerre öt új tagot választott az Alkotmánybíróságba kedden az Országgyűlés. A 15 tagú testület harmadát érintő változás hátterében a nyáron elfogadott új szabályok állnak. A Fidesz és a KDNP kivonult a szavazás előtt, mert illegitimnek tartja az eljárást, az öt új alkotmánybíró azonban egyenként 137 igen szavazattal megkapta a szükséges kétharmados támogatást.
Chronowski Nóra, Kovács András György, Ligeti Miklós, Orosz Árpád Gábor és Szomora Zsolt kilenc évre kapott alkotmánybírói megbízatást. A titkos szavazás után a megválasztott bírák letették esküjüket az Országgyűlés előtt.
Az átalakulás már korábban elkezdődött: július végén Hende Csaba helyére Sonnevend Pált, az ELTE alkotmányjogászát választotta meg a parlament.
Miért kellett egyszerre ennyi új alkotmánybíró?
Az ok a nyáron elfogadott tizenhetedik alaptörvény-módosításban keresendő. Az új szabályozás ismét kimondja, hogy az alkotmánybíró megbízatása a hetvenedik életévének betöltésével megszűnik.
Ennek következtében szeptember elején négy alkotmánybíró – Polt Péter, Haszonicsné Ádám Mária, Juhász Miklós és Lomnici Zoltán – megbízatása véget ért. Novemberben Czine Ágnes 12 éves mandátuma is lejár. Az újonnan választott tagok megbízatása már kilenc évre szól.
A változás ugyanakkor nem jelenti azt, hogy egyik napról a másikra teljesen kicserélődött volna az Alkotmánybíróság: a testületben továbbra is maradnak olyan bírák, akiket a korábbi, Fidesz vezette parlamenti többség választott meg.
Az öt új tag különböző jogterületekről érkezik.
Chronowski Nóra alkotmányjogász, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia doktora. Meghallgatásán a demokratikus jogállamot és az emberi méltóságot nevezte az alkotmányosság legfontosabb értékeinek. Azt is mondta: egy törvény megsemmisítését nem az alkotmányos átalakulás kudarcának, hanem annak bizonyítékának tekintené.
Kovács András György közigazgatási jogász, kúriai tanácselnök. A rendszerváltás utáni, Sólyom László nevével összekapcsolódó alkotmánybírósági joggyakorlat újraélesztéséről beszélt, célként egy hosszú távon működő demokratikus jogállamot megjelölve.
Orosz Árpád Gábor polgári jogász, a Kúria Polgári Kollégiumának korábbi vezetője és tanácselnök bíró, aki 1993 óta oktat a Szegedi Tudományegyetemen. Meghallgatásán az Alkotmánybíróság iránti bizalom visszaállítását és a bírák függetlenségét hangsúlyozta.
Szomora Zsolt büntetőjogász, a Szegedi Tudományegyetem habilitált egyetemi tanára. Ő az alkotmányos párbeszéd fontosságáról beszélt: álláspontja szerint a hatalmi ágak viszonyát nem folyamatos konfliktusként, hanem olyan rendszerként kell felfogni, amelyben az egyes intézmények reagálnak egymás döntéseire.
Ligeti Miklós korrupcióellenes munkájáról vált ismertté
Ligeti nem először került szóba fontos közjogi tisztség kapcsán az új kormány hivatalba lépése óta. Néhány héttel ezelőtt még a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal elnöki posztjára pályázott. A tisztséget végül nem ő, hanem Unger Anna kapta meg.
Alkotmánybíró-jelölti meghallgatásán Ligeti élesen bírálta a testület elmúlt évekbeli működését. „Foglyul ejtett Alkotmánybíróságról” beszélt, és azt mondta, a következő időszak legfontosabb feladatának a testület újragondolását és újraépítését tartja. Szerinte az Alkotmánybíróság több esetben gyenge érveléssel és nem jogállami irányban működött.
Mostantól azonban már ő maga is annak a testületnek a tagja, amelynek egyik legfontosabb feladata éppen a mindenkori parlamenti és kormányzati hatalom alkotmányos korlátozása.
A Fidesz kivonult a szavazásról
A Fidesz és a KDNP képviselői nem vettek részt a választásban, a szavazás előtt elhagyták az üléstermet. A Fidesz szerint az új alkotmánybírák megválasztása illegitim, mert álláspontjuk szerint a Tisza a kétharmados parlamenti többségével olyan alkotmányos változtatásokat hajtott végre, amelyek sértik a jogállamiságot és a hatalmi ágak elválasztását.
A párt közleményében azt is jelezte, hogy egy későbbi kormányváltás esetén felülvizsgálná az általa illegitimnek tartott döntéseket, és azt írta: „a politikai önkény kiszolgálóit pedig felelősségre vonjuk.”
A közlemény nem részletezte, hogy pontosan kiket tekint ebbe a körbe tartozónak, illetve milyen jogi felelősségre vonásra gondol.
A Mi Hazánk ezzel szemben részt vett a jelölési eljárásban, és öt saját jelöltet állított, de egyikük sem kapta meg a szükséges bizottsági támogatást.
