Az Európai Unió legnépesebb államában februárban előrehozott választások voltak. A vokscsata a szokásosnál izgalmasabbra sikeredett. A bukott, szocdem Olaf Scholzot {SPD}, Friedrich Merz, a CDU öreg motorosa követte. Ő a 35 esztendeje újraegyesített Németország kilencedik kancellárja. A nagy elődök sorát 1949-ben, a szintén kereszténydemokrata Konrad Adenauer nyitotta. Anno még Bonnban…
Pár percnyi sétára lakom West-Berlinben az Adenauer Platztól. Egészalakos szobra van ott a 73 évesen hatalomra került, legendás kormányfőnek. Így érthetően örömmel értesültem (egy évtizede) arról, hogy Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetiroda akkori főnöke fővárosunkban felavatta a Konrad Adenauer utat. És a konzervatív német politikus szobrát. Naná, hogy Shakespeare és Columbo köztéri emlékműve beelőzte az Adolf Hitler utáni első kancellárt! Akkor 2015-ben meglepődve olvastam, hogy új köztéri alkotással gazdagodott szülővárosom. A Városligetben kapott ugyanis utat és mellszobrot a bonni kormány legelső irányítója. Egy igazi európai Budapesten!? Végre!
Konrad Adenauer (1876-1967) szövetségi kancellár a hitleri rezsim romjain építette újjá kettészelt hazája nyugati tartományait. Aki most azt kérdi, hogy, de mi köze volt Magyarországhoz a politikusnak, azt pár apróságra emlékeztetem, túl a berlini falomlás {’89 nov.} 35. évfordulóján. Az 1949-ben hivatalosan is szétszakadt, hajdani náci birodalom megcsonkított területén született meg az NSZK és az NDK. A bonni kormány első embere nem volt ismeretlen a Rajnánál. Korábban mint a dómváros irányítója szerzett hírnevet. Mígnem Hitlerék menesztették a Centrum párti hazafit. Kultúrtörténeti érdekesség, hogy kölni főpolgármesterként ő volt az, aki 1926-ban betiltotta Bartók Béla „Csodálatos mandarinját”. Nos, a hosszú pályafutásra visszatekintő Adenauer az „erkölcstelen magyar mű” lefújása után 28 esztendővel, 1954-ben örvendhetett a „berni csodának”. Anno győzte le a német labdarúgó válogatott Svájcban Puskásékat, s lettek világbajnokok. Ezzel a sportdiadallal ért véget sokak számára az európai kivetettség, sőt a hitleri vérontás gyalázata…
Három évtizeddel Bartók kölni bukása után – humanizmusával – helyre hozta Adenauer korábbi szigorúságát. Hiszen a kettészakított Németország nyugati felének legelső kancellárja tömegesen fogadta be az 1956-os magyarországi felkelés menekültjeit. {Kár, hogy ezt a New Yorkban elhunyt, emigráns Bartók már nem érhette meg.} A bonni kormányfő, aki egy ideig a külügyi tárcát is irányította, a „gazdasági csoda atyjaként” írta be nevét a történelemkönyvekbe. Az 50-es évek második felében a nyugatnémet sikerhez magyar dolgozók is hozzájárultak új hazájukban. A disszidensek később is előszeretettel dobbantottak a jóléti NSZK-ba.
Noha a hidegháború vad korszakában a Kremlhez hű kommunisták nem egyszer ábrázolták a szövetségi köztársaság vezetőit szélsőjobboldali eszmék híveiként, Adenauer már akkor antifasiszta volt, amikor a tömeg még Messiásként ünnepelte a „békeszerető”, sztrádát és koncentrációs tábort építtető Führert. Közismert, hogy a Városligetben 2015 végén mellszobrot kapott egykori főpolgármester rhöndorfi villája rózsakertjében vészelte át a horogkeresztes terrort. A Gestapo csupán az Adolf Hitler elleni – sokadik – sikertelen merényletet (1944. július 20.) követően kopogtatott a 68 éves férfi ajtaján… Az idős, immáron kereszténydemokrata, CDU pártelnök Konrad Adenauerre a béke beköszöntével új karrier várt. Közös piaci és Nato tagsággal!