Tévedtek, akik abban reménykedtek, hogy Vlagyimir Vlagyimirovics Putyin 70. születésnapjára befejeződik a szláv testvérháború Európa keleti felében. Az öreg kontinens vezetőinek prágai randevúja is azt tükrözi, hogy elhúzódó konfliktusnak nézünk elébe.
Tíz hónappal azután, hogy a korábbi alkancellár-pénzügyminiszter Olaf Scholz (szocdem) átvette az EU legnépesebb államának irányítását Angela Merkel (kereszténydemokrata) asszonytól, mélypontra került a német szövetségi kormány népszerűsége. A durva és szokatlan infláció már a fűtési szezon előtt kedvét szegte a polgároknak. Hamar kiderült, hogy nem csupán a turistáskodáson és az újság előfizetésen spórolnak az emberek, hanem az élelmiszer vásárláson is. Tartalékok persze vannak, hiszen a nőknek közel fele, s a férfiaknak jó 60 százaléka túlsúlyos az NSZK-ban…
Már a – kétszer elmaradt – Oktoberfest sem csábított annyi szórakozni vágyót, mint a koronavírus-őrület előtt. 2019 őszén még 6,3 millióan mulattak a müncheni sörünnepen, míg a most befejeződött bulin csak 5,7 millió bel- és külföldi iddogált, kolbászolt, csülközött. Már pofon is kevesebb csattant a bajor fővárosban. Viszont a vendégeknek mélyebben kellett a zsebükbe és a hölgyek dekoltázsába nyúlniuk az elrejtett bankókért. Hiszen a három évvel ezelőtti Oktoberfesthez viszonyítva drágult a folyékony kenyér is. Literenként/korsóként átlag 800 forinttal. Konkrétan idén már 12,60 és 13,80 euró közötti tarifával kellett kalkulálniuk a népies rendezvény látogatóinak, ha egy lityi sörrel akarták szomjúkat oltani. A közel 6 ezer forintos ár a most bevezetett (magasabb) minimál-órabérnek felel meg az NSZK-ban.
Münchenből Berlinbe visszakanyarodva azt tapasztalom, hogy a baráti beszélgetésekben is fontos téma a megélhetési költségek rapid emelkedése. Az energiaárak az égbe szöktek, milliók rettegnek a következő tankolástól, villany- és gázszámlától. Az aktuális gondokkal párhuzamosan apad a Scholz kormány népszerűsége. A szocdem-zöld-liberális trojka – így az ARD közszolgálati tévéállomás októberi felmérése – leggyengébb láncszeme a pénzügyi tárcát vivő Szabaddemokrata Párt. Az FDP ma csupán a voksok 7 százalékát söpörné be. A kancellár politikai tömörülése, az SPD 17 százalékot kapna.Vagyis Németországban csak harmadik befutó lenne a szövetséges Zöldek (19 %) és az ellenzéki CDU/CSU (28 %) mögött.
Napjainkban a demokrácia helyzetével a nyugatnémet szavazók 54 százaléka elégedett, míg a volt NDK tájain 35 százalékos a kvóta. Az ukrán-orosz háború kapcsán a nyugati régiókban élők 44 százaléka tartana helyesnek fokozottabb visszafogottságot a putyini rezsimmel szemben, míg a keleti tájakon – a volt KGB-s tiszt egykori „munkahelyén” – 60 százalék óvakodik attól, hogy Berlin, illetve Brüsszel túlságosan szankcionálja/provokálja az örökifjú, harcias, 70 esztendős Kreml vezért.
