A világ legnépesebb, 6,5 milliós fővárosában 1863-tól közlekedtek a legelső földalattik. A londoni Metropolitan Railway példájára, a magyar Milleneum ünnepsége kapcsán adták át a Hősök terénél a mi ős-metrónkat. {Ferenc Jóska büszke volt!} No.3. – Párizs. A Szajna-city után, 1902-től már West-Berlin alatt is lehetett villamosozni. Anno a Német Birodalom hatalmi központjának 2 millió lakosa volt. Pillantás a múltba!
A zene- és mozibarátok nagy örömére az 1880-as években jelentek meg az első hanglemezek, s a némafilm korszak is beköszöntött. Az 19. század utolsó harmadában a londoni és a budapesti földalatti révén lett modernebb, biztonságosabb a tömegközlekedés. A Német Birodalom fővárosában – a magyarországi tapasztalatok felhasználásával – 1902 elején adták át az első U-Bahn szakaszt {Potsdamer Platz–Zoologischer Garten–Stralauer Tor–Potsdamer Platz}. A berlini, párizsi, pesti dámák akkoriban még fűzőt és hosszú szoknyát viseltek. A tehetősebb férfiak kalap és sétapálca nélkül ki sem mentek az utcára…
A dízelmotor és a röntgensugárzás is a 20. század küszöbén jelentett szenzációt, midőn az első gépkocsik felbukkantak az európai utakon. Benzint jobbára a patikában vettek a sofőrök! Az autóipart majdan Észak-Amerikában Henry Ford {1863-1947} forradalmasította a futószalagos termelés bevezetésével. Az ötletet állítólag egy vágóhídi húsüzemből leste el. A különböző motorzált járműveknek {tengeralattjáró, tank, repülőgép stb.} aztán főszerep jutott a brutális első világháborúban. A bő másfél ezer napos véres „teszt” során milliók haltak meg, váltak rokkanttá és/vagy lelki beteggé.
