Túl a 2024-es Szajna-parti olimpián, mely az USA, Kína, Japán, Ausztrália, Franciaország és a Holland Királyság diadalát hozta, s a 2028-as Los Angeles-i viadal küszöbén időutazást javasolok… A ’36-os berlini ötkarikás versenyek előjátékaként 1935-ben a „Nationalelf” focistái közel másfél tucat alkalommal léptek pályára külföldi együttesekkel. Tizenháromszor győztek, csupán a spanyolok, a svédek és az angolok törtek borsot a horogkeresztes, karlengetős sportolók, drukkerek orra alá. A XI. nyári olimpia szintén jól indult Berlinben. A 9:0-ás diadal a luxemburgi labdarúgó válogatott ellen, mintha könnyelművé tette volna a tapasztalt birodalmi trénert. Több tartalékos játékos is magára ölthette a nemzeti trikót. Otto Nerz pechére a – nem éppen focirajongóként elhíresült – Führer is ott ült a tribünön, amikor Németország csapatát 0:2-re megalázták a norvég labdazsonglőrök. Adolf Hitler bosszankodott, a főedzőt pedig kényszerszabadságra küldték. (Akkor még megúszta a lágert, tíz évvel később már nem.)
A berlini Olympiastadion fiaskója után Nerz addigi asszisztense, Sepp Herberger lett 1936 őszétől a germán labdarúgó válogatott birodalmi trénere. (Majdan 1954-ben, Bernben ő vezette sikerre Puskásék aranycsapata ellen a svájci Vb-n Deutschland stoplis brigádját.) S mi lett a kegyvesztett vezetőedző sorsa a második világháború küszöbén? 1938 májusáig még a srácok körül pepecselhetett a sportág szakhivatalának referenseként. Utána a Német Testkultúra Főiskoláján kapott professzori megbízást, majd direktora lett az oktatási intézménynek. A náci rezsim összeomlása után pár héttel a hazája foci válogatottját egy évtizeden át irányító, (70 nemzetközi rangadóra felkészítő, 42 alkalommal diadalmaskodó) 53 esztendős ex-trénert letartoztatták a Vörös Hadsereg egyenruhásai. A romos fővárosból, az attól északra fekvő, sachsenhauseni „Speziallager”-be deportálták 1946-ban. Otto Nerz szovjet fogságban hunyt el 1949-ben, röviddel azelőtt, hogy hivatalosan is megalakult az NSZK és az NDK.
2026. május 28. (csütörtök) 07:19
