Zűrzavar Mohácson

Most ünnepeltük a Mohácsi csata 500. évfordulóját, amit a történelem könyvek régen Mohácsi vész címen emlegettek.Minden korban máshogy írtak a magyar-török ütközetről, más-más volt a megfejtés, ddee egyben talán a történészek többsége is megegyezett, hogy elkerülhetetlen volt az iszlám hódítása, gyenge volt a magyar királyság, s mások nem jöttek a segítségünkre.A horvátok, csehek,lengyelek épp úgy távol maradtak a csatától, mint Habsburg Ferdinánd főherceg. Szapolyai János sem érkezett meg hadával Erdélyből.Szapolyait később megkoronázzák, amire esélye sem lett volna, ha Mohácson hadblszáll, hiszen onnan nem sokan menekültek, maga II. Lajos király is, akit később vártak a törökök, belefulladt az iszapos patakba, a nehéz páncélja miatt nem tudott onnan kikecmeregni.
A történészek még nem tudnak dűlőre jutni Szapolyai szerepével, pedig azért ez nem olyan bonyolult. HOgy aztán miért szakadt két táborra ez a kicsiny szakma, azt ember nem tudná megmondani. A Magyar Hang a múlt héten készített egy mohácsi összeállítást, amelyben három cikkben elemzik miit történt Mohács előtt és Mohács után. A három cikkből kettő gyökeresen ellentmond egymásnak.Az egyikben a szakmára hivatkozva, a cikkíró állítja, hogy Szapolyai azért késett le Mohácsról, mert ellentétes parancsokat kapott, különben is, miért nem ment volna el, amikor az öccse is ott volt és később ott is veszett. A másik cikk egy tanulmánykötetre (Eltitkolt Mohács) hivatkozik, amit hat történész jegyzett és abban azt állítják, hogy a késés az erdélyi vaja mesterterve volt, hiszen már korábban kapcsolatban volt a törökökkel és tudatosan maradt távol. A kap szerkesztője úgy tűnik elsiklott az ellentmondás fölött, pedig az megért volna egy negyedik cikket. És ahogy elolvastam szombaton a cikkeket, látok egy filmet az M5-ön, ahol részletesen foglalkoztak mohácsi csatával, s ott az a verzió hangzott el, hogy Szapolyai az ellentétes parancsok miatt nem élet oda a csatába, mert a király attól tartott, hogy esetleg arra vonulnak majd a törökök.
A magyar történelemben is vannak még homályos pontok, főleg írásos dokumentum híján, Mohácsot is lehet sokféleképpen magyarázni, a Dózsa György parasztfelkelés hatását, a Mohács utáni 150 éves török uralmat is, meg hogy miért csak Bécsig vonultak a törökök, állítólag utánpótlással csak ilyen távolságot tudtak áthidalni.S lehet azon vitatkozni, hogyha a magyar sereg kitart volna, s akár évszázadokkal később Kutuzov hada, amely sokáig nem ütközött meg napóleonnal, s végül a lerongyolódott, betegségekkel sújtott Régi gárdát is le tudta győzni.Nos, erről már egy hadtörténész tudna többet mondani, aki jól ismeri a középkori hadviselés. Azt eldönteni viszont, hogy Szapolyai mit cselekedett, talán nem ilyen bonyolult megállapítani.Arról például bizonyosan vannak adatok, hogy mikor és mit tárgyalt Szulejmán követeivel.Talán egyszer leülhetnének egy asztalhoz a magyar történészek és hátha dűlőre jutnak.