Jane Austen kultuszregénye, a Büszkeség és balítélet több mint 200 éve jelent meg, de a benne szereplő problémákat és kérdéseket ma is aktuálisnak érezzük. A történet középpontjában Elizabeth Bennet és Mr. Darcy találkozása áll: a nőnek a saját előítéleteivel, míg a férfinak a büszkeségével kell megküzdenie, hogy végre egymásra találjanak. A Vígszínház történetében több mint százéves hagyománya van a nagyregények színpadi adaptációjának.
– A Vígszínház történetének fontos mérföldkövei a látványos, sokszereplős, kosztümös történeti darabok. Kálmán Eszter díszlet- és jelmeztervezővel olyan esztétikát próbáltunk megteremteni, melyben megmarad az érzülete a korabeli Angliának, ám a stilizációk, a színválasztások mégis maivá teszik. Emellett egy valamelyest korszerűsített szövegre kell számítani: kevésbé epikus nyelvre, a megszokottól eltérő iróniával. Austen ugyanis egy kifejezetten ironikus és önironikus szerző, és ezt minden eszközzel megpróbáltuk visszaadni Kovács Krisztina dramaturggal, akivel közösen készítettük az adaptációt. Mind ehhez Mester Dávid olyan zenei világot alkotott, amely felidézi a kort, közben megteremti azt az érzületet is, hogy itt vagyunk a jelenben – vallja a rendező, Valló Péter.
A Büszkeség és balítélet március 8-tól Bodor Johanna koreográfiájával, élő zenei kísérettel látható a Vígszínházban. Az előadásban Waskovics Andrea, Wunderlich József, Varga-Járó Sára, Medveczky Balázs, Hegyi Barbara, Lukács Sándor, Virágh Panna, Ertl Zsombor, László Rebeka, Halász Judit, Szász Júlia, Szilágyi Csenge, Gyöngyösi Zoltán, Balázsovits Edit, Karácsonyi Zoltán, Bölkény Balázs, Janó-Szegi Eszter és Magyar Jázmin Őzike lép színpadra.
Előadások: március 8-án, 9-én, 17-én, 25-én és április 2-án.
