Beatrice Rana a Bach, zongorán rejlő számtalan lehetőségét kutatva bensőséges és megvilágosító párbeszédet folytat az Amsterdam Sinfoniettával a zeneszerző négy billentyűs versenyművében: BWV 1052 d-moll, BWV 1053 E-dúr, BWV 1054 D-dúr…
A New York Times szerint Rana megkülönböztetése Bach tolmácsaként a „természetfeletti érzékenységben, kifinomultságban és kontrollban, valamint egy kis varázslatban” rejlik.
„Beatrice Rana számára Bach zenéjéje zsenialitásának része, mivel túllép a korszakán és korának zenei technológiáján, és ma is modernnek érzi a hallgatót” – jellemezi a Made in Heaven. (Warner Classic)
