Március végén a világ óceánjainak felszíni hőmérséklete magasabb volt, mint az elmúlt 40 évben bármikor, amióta műholdak mérik. – írta a Guardian.
Habár a közvetlen felszín hőmérséklete az időjárás függvényében állandóan változik, a felszín alatti 2 kilométeres mélységben ez a változékonyság szinte sehol sem látszik. Azon a szinten a hőmérséklet évről-évre emelkedik, köszönhetően a fosszilis tüzelőanyagok elégetésének.
Az ENSZ legfrissebb éghajlat-értékelésének egyik fejezetében található technikai diagram bemutatta a hőnövekedést. 1971 és 2018 között az óceán 396 zetajoule (ZJ) hőt kapott. Ez mekkora hőség? A tudósok számításai szerint ez több mint 25 milliárd hirosimai atombombának felel meg – és a hőnövekedés egyre gyorsul.
Egy januári tanulmány szerint az óceán 10 ZJ-vel kapott többet 2022-ben, mint egy évvel korábban – ez elég meleg ahhoz, hogy másodpercenként 700 millió teáskannát felforraljon.
Hogy megértsék, mi történik az óceán felszíne alatt, a műholdak látókörén kívül, a tudósok a bójákon, hajókon, víz alatti vitorlázókon és állandó kikötéseken lévő hőmérők ezreiből álló hatalmas hálózatot vizsgálnak meg.
Paul Durack, az Egyesült Államok Energiaügyi Minisztériumának Lawrence Livermore Nemzeti Laboratóriumának óceánmérésére és modellezésére szakosodott kutatója azt mondja, hogy csak a 2000-es évek elején kezdett világossá válni az óceán változásainak nézete – amelyet a klímatudósok régóta jósoltak –, ahogy egyre több adat vált elérhetővé. De a tudósok az éghajlati modellek segítségével több évtizedre visszamenőleg hosszabb képet tudtak kapni. „Ha megnézzük az éghajlati modelleket, és összehasonlítjuk őket a megfigyelésekkel, következetes eredményeket kapunk a Föld szimulációjával és a valós Földdel kapcsolatban. Mindegyik következetes felmelegedést mutat.”
Bernadette Sloyan az óceán változásait kutatja az ausztrál CSIRO állami tudományos ügynökségnél, és napjait az óceáni adatok elemzésével tölti. Szerinte az óceán elnyeli az extra hőt és mintegy légkondicionálóként működik. Azonban mint mondja, „ez nem ingyenes szolgáltatás. A hőség az óceánok elsavasodásával, a tengerszint emelkedésével és a szélsőséges időjárás gyakoriságának változásával járt.”
Az extra hőhatás mindenhol jelentkezik. A tengerszint évente emelkedik, de ezen túl a nagyobb hőség több tengeri hőhullámot is jelent, amelyek tönkretették a tengeri ökoszisztémákat és elpusztítják a víz alatti növényeket, amelyek erdőként viselkednek és élőhelyet biztosítanak a tengeri élőlényeknek. Az óceán mélyén, ahol a fajok alkalmazkodtak a stabil hőmérséklethez, a tudósok szerint a következő évtizedekben bekövetkező felmelegedés elpusztíthatja a tengeri élővilágot.
A trópusokon, ahol az óceánok a legmelegebbek, a tudósok azt találták, hogy a fajok már a sarkok felé vándorolnak, hogy hűvösebb vizeket találjanak. De mivel más fajok nem vehetik át a helyüket, ez a tengeri élőlényektől megfosztott vizeket hagy maga után.
David Schoeman professzor szerint az olyan helyeken, mint a Földközi-tenger, ahol a szárazföld elzárja az utat a hűvösebb vizekhez, sok faj fog eltűnni az óceánból mások pedig mélyebbre költöznek. Azonban ez sem fogja megoldani a problémát, mert ahogy a mélyebb vizek is melegszenek egyre kevesebb oxigént tartanak magukba, így megfosztva ezeket a fajokat is a túléléstől.
Schoeman szerint a hőség, amely az elmúlt hetekben a felszíni hőmérsékletet új csúcsra emelte, valószínűleg alulról jön. „Évente körülbelül 134 millió hőatombomba kerül csapdába az óceánba. Ez alacsonyan tartotta a globális hőmérsékletet, és élhetővé tette a földet, de be kell látnunk, hogy ez az energia nem tűnt el.”
Az ENSZ legfrissebb klímajelentése szerint az óceán felmelegedése valószínűleg „legalább 2300-ig” folytatódik, még akkor is, ha az üvegházhatású gázok kibocsátása alacsony a „mély óceán lassú keringése miatt”.
Matthew England, az Új-Dél-Walesi Egyetem oceanográfusa és klímatudósa azt mondja, hogy „azáltal, hogy az óceán elnyeli ezt a sok hőt, hamis biztonságérzetet kelt az emberekben, hogy az éghajlatváltozás lassan halad”. Azonban amikor ez a hatás a légkörben is megjelenik drasztikus változásokra számíthatunk. „Tengerszint-emelkedés, partvidéki árvizek, egyre több árvíz és aszály, kifehéredő korallok, ciklonok felerősödése, ökológiai hatások, a jég olvadása a magasabb szélességi fokokon a tengerparti részeken – ez duplán fogja éreztetni a tengerszint emelkedését.”
„Az óceánok konzerválták a problémát” – mondja England. – De a probléma ott van és egyre növekszik.
