Berlini képeslap: a császárság kora

Közép-Európa legnépesebb metropoliszának magyar vendégei 2023-ban is lépten-nyomon találkozhatnak a császári-birodalmi múlt emlékeivel. A frissen átadott berlini Humboldt Forumba betérő turisták nem árt, ha tudják, hogy anno a 73 esztendős Vilmos porosz király, a francia hadak legyőzője aligha kaphatott volna szebb ajándékot uralkodása tizedik évfordulójára, mint, hogy császárrá koronázták és a versailles-i kastély tükörtermében kikiáltották a Német
Birodalmat.
Berlin egy csapásra az Északnémet Szövetség fővárosából a „Deutsches Kaiserreich” politikai centrumává vált. Otto von Bismarck már 1862-től porosz miniszterelnök volt, s ő lett az egységes Németország első kancellárja… Egészen 1890-ig, mígnem az elhunyt I. Vilmos unokája, II. Vilmos el nem bocsátotta. (A „Vaskancellár” emlékét a – főváros zöld tüdejének becézett, több hektáros parkban – Tiergartenben a 21. században is egész alakos szobor őrzi és Nyugat-Berlin egyik legszélesebb sugárútja is Bismarck nevét viseli.)
A 19. századra már megállíthatatlan volt az ipari – nem utolsó sorban hadiipari – és polgári fejlődés az afrikai gyarmatokkal is gazdagodott birodalomban. A látványos modernizáció éppen Berlinben volt a legkézzelfoghatóbb, ahol már 800 ezer embernél is több élt, midőn 1894-ben felavatták a Birodalmi Gyűlés épületét. A villamosok, omnibuszok, a magasvasút- (S-Bahn) és mélyvasút- (U-Bahn) közlekedés a város tempójának felgyorsulásáról árulkodott. Az első
világháború idején már 2 millió polgára volt Berlinnek, s az „arany 20-as években” megduplázódott a népesség.