Kormányközeli vállalkozók helyett a Gazdaságfejlesztési Minisztérium tárgyalhat a külföldi kézben lévő hazai cementgyárak felvásárlásáról – állítják az építőipari szakszövetségnél. Ennek kapcsán az érintett vállalatok is reagáltak a 24.hu-nak. Közben az új építési törvény tervezetét pontosították a minisztériumban, így a nemzeti tüzépek koncepciója másként festhet, mint azt korábban feltételezték.
„Nem szeretnék jól informált színben feltűnni, de biztos vagyok benne, hogy a kormány ezt rövidesen meg fogja oldani” – reagált lapunknak Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnöke, amikor arról faggattuk, az állam valóban közbenjár-e abban, hogy a három működő hazai cementgyár esetében tulajdonosváltás történjen.
Jelenleg a váci és a beremendi cementgyárat a német HeidelbergMaterials és a Schwenk Zement 50–50 százalékos tulajdonában lévő Duna Dráva Cement Kft. (DDC) birtokolja, míg a harmadik, királyegyházi cementüzem a svájci-francia hátterű Holcim Magyarország Kft. (idén májusig Lafarge Cement Kft.) tulajdona.
Áprilisi német sajtóhírek szerint a DDC tulajdonosait már megkereste egy meg nem nevezett, „a magyar miniszterelnökkel szoros kapcsolatot ápoló” vállalkozó, aki felvásárlási ajánlatot tett a magyar leánycégre. A németek azonban elutasították a kezdeményezést.
Koji nemrég az InfóRádióban nyilatkozott, ennek leiratában a következő jelent meg: „Az állam cementgyárak megvásárlásáról tárgyal”. Ezzel kapcsolatban most a 24.hu-nak azt mondta, hogy az idézet pontosításra szorul, érdemes árnyalni a képet.
Jelenleg a kormányon belüli munkamegosztás keretében a gazdaságfejlesztési miniszter foglalkozik azzal, hogy megoldást találjon a cementpiacon kialakult problémákra. Tavaly a Magyarországon gyártott cement vonatkozásában ellátási zavarok léptek fel, a három cementgyár lényegesen kevesebbet termel, ezért a megrendelők és a kivitelezők körében bizalmatlanság alakult ki, és inkább az importforrások irányába fordultak. Amíg az építőipar két évvel ezelőtt a cementszükségletének 60 százalékát hazai gyártású termékekből fedezte, és csak 40 százalékát importból, addig mostanra ez az arány megfordult. A határon túlról behozott cement azonban jóval drágább, egyebek közt a magas szállítási költségek miatt. A szakszövetség adatai szerint átlagosan 150 százalékkal emelkedett a cementtermékek ára 2020 óta.
Az ÉVOSZ azért lobbizik, hogy az ellátás biztonsága helyreálljon, és minél több hazai előállítású cement kerüljön a piacra. A nemrég megjelent kormányrendelet pedig arról szól, hogy amennyiben az építőipari ellátás biztonsága veszélybe kerül, akkor az építésügyi miniszternek beavatkozási lehetősége van, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium közreműködésével. A megfogalmazásból arra lehetett következtetni, hogy az ellátásbiztonságot nem feltétlenül cementfelvásárlással lehet megoldani, hanem úgy is, hogy az állam tulajdonrészt szerez egyes üzemekben, amelyek a cementet kiszámítható módon gyártják, és elfogadható áron szállítják az ágazat számára.
Tudjuk, hogy a szaktárca ezzel a témával foglalkozik– mondta lapunk kérdésére az elnök.
Guth Zoltán, a Duna Dráva Cement Kft. sajtófőnöke ugyanakkor meglepődve fogadta felvetésünket. Szerinte továbbra is az az álláspont érvényes, amit lapunkkal korábban közöltek: a két német tulajdonos elkötelezett magyarországi befektetése mellett, és nem tárgyal annak eladásáról. A Holcim Magyarországtól pedig a következő visszajelzés érkezett: „Nem áll módunkban kommentálni azt a hírt, mely szerint a magyar állam hazai cementgyártókkal és/vagy azok külföldi tulajdonosaival tárgyalásban állna részvényszerzési célból. Azt azonban megerősíthetjük, hogy a vállalat és annak nemzetközi cégcsoportja, a Holcim Csoport is elkötelezett amellett, hogy a továbbiakban is minőségi magyar cementtel szolgálja ki a hazai építőipart.”