November küszöbén 20-25 fokos nappali hőmérséklet kényezteti Dél-Európában a turistákat. A vonzás körzeteivel együtt 2 millió polgárnak otthont adó, dimbes-dombos portugál főváros (Lisboa) forgalma legalább olyan lüktető, mint Budapesté. A históriás könyvek szerint a 13. század derekán királyi székhellyé lett Lisszabon hangulatos kikötője már a középkorban is fontos közlekedési-kereskedelmi csomópont volt.
Mivel hazánknál lakosság tekintetében alig nagyobb, s területileg csak picit kisebb a 18 körzetre és 2 autonóm régióra osztott Portugália (República Portuguesa) kézenfekvő, hogy akarva-akaratlanul percenként hasonlítgattam össze. Lisszabonban barangolva, némi büszkeséggel többször megállapítottam: ja, itt már mi is tartunk! Például az árakkal. A portugál főváros a krónikák szerint 1255-ben lett királyi székhellyé. Lisszabon romantikus kikötője népszerű kirándulóhely – remek vendéglőkkel.
Az Afrika partjaitól mindössze 480 kilométerre fekvő fővárosból startolt Vasco de Gama és Pedro Alvarez Cabra jó fél évezreddel ezelőtt „turistáskodni”. Mint emlékezetes a portugálok 1500-ban fedezték fel Brazíliát. S az ültetvényes cukornádtermesztés, no meg a tekintélyes gyémánt és arany lelőhelyek jelentősen hozzájárultak az Ibériai félsziget gazdasági gyarapodásához, politikai jelentősségének növekedéséhez. Rio de Janeiro a majd’ 8 ezer kilométeres távolság ellenére 2023-ban is szoros kapcsolatot ápol Lisszabonnal: az interkontinentális együttműködés fontos eszköze a közös anyanyelv!
