Ukrajna európai uniós csatlakozásának kérdése bizonyosan nem dőlt még el, csak az, hogy az ügyben nincs egység az EU-n belül, ez az egység megszűnt – jelentette ki a miniszterelnök politikai igazgatója a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában. Csak azt felejtette el, hogy a logikája kissé faramuci, hiszen csak Magyarország lóg ki a sorból. Orbán sem tagadhatja, hogy huszonhat tagállam viszont ragaszkodott ahhoz, hogy egy pozitív jelzést kell küldeni Ukrajnának, továbbá arra hívták fel a figyelmet, hogy a csatlakozási tárgyalások hosszú időt vesznek igénybe – tette hozzá.
„Jeleztük egyet nem értésünket, és hagytuk, hogy a 26 tagállam meghozza ezt a döntést.” Hát, ez legalább igaz
A miniszterelnök politikai igazgatója leszögezte: az európai uniós alapszerződés a napnál is világosabban fogalmaz, mert az EU-t bővíteni csak a tagállamok beleegyezésével lehet, máshogy nem, és Magyarország jogát sem tudják semmilyen eljárási szabállyal bizonyos mértéken túl korlátozni.
A helyreállítási alap forrásai kapcsán megemelkedett kamatterhekhez való magyar hozzájárulás pedig fel sem merülhet addig, amíg Magyarország nem jut hozzá a neki járó uniós forrásokhoz – emelte ki. Megjegyezte: ilyen terheket nem fog Magyarország pluszban finanszírozni, amikor Brüsszel politikai okokból visszatartja az országnak járó forrásokat.
A miniszterelnök politikai igazgatója valószínűsítette, hogy a közeljövőben tartanak egy rendkívüli európai uniós csúcsot, úgyhogy a vitás kérdéseket az addig tartó időszakban kell megoldani. Ha ez sikerül, lesz költségvetés-módosítás, ha nem, akkor a költségvetésen kívül kell a továbbiakat a többi tagállamnak megoldania – foglalta össze.
A költségvetés módosításában migrációval kapcsolatos és európai gazdasági versenyképességet javító többletforrásokról is van szó, és Orbán Balázs közlése szerint Magyarország már korábban is jelezte, hogy alapvetően több ponttal is egyetért.
Orbán Balázs hangsúlyozta: csak akkor tud a 27 uniós tagállam közösen dönteni a költségvetés módosításáról, ha Magyarország felvetéseit az uniós csúcs előtti időszakban kezelik az uniós szervek, tehát egy intenzív tárgyalási időszak következik Magyarország és az Európai Bizottság, valamint Magyarország és a többi uniós tagállam között.
Ennek sikerén múlik, hogy a következő uniós csúcsot van-e értelme összehívni. Ha erre nincs esély, akkor a többi tagállam kormányközi alapon tudja megoldani a számukra fontos kérdéseket – zárta szavait a miniszterelnök politikai igazgatója.