A Birodalmi Gyűlés Spree-parti, üvegkupolás épületét felesleges összehasonlítgatni a „kék” Duna partján álló Országházzal. De az tény, hogy mindkét főváros parlamentjének az alapjait az 1880-as évek közepén rakták le. Csak ugye a poroszok/németek sokkal hamarabb elkészültek a – kisebb – Reichstaggal, mint mi, magyarok a neogótikával fűszerezett, eklektikus stílusban született Országházunkkal. A napjainkban a Bundestagnak otthont adó berlini komplexum jövőre lesz 130 esztendős. A Steindl Imre tervezte parlamentünket pedig 120 éve avatták fel. Eredetileg az volt az elképzelés, hogy a milleniumi ünnepségre, 1896-ra „beköltözhetővé” válik a belülről barokk, neobizánci, sőt orientális elemeket is felvonultató, gigantikus palota.
Ám teljes egészében csupán 1904-ben készült el, a 20. századi technikai vívmányokban gazdag – ilyen például a fűtő- és szellőzőrendszere – budapesti parlament. Ha tudjuk, hogy a Duna-metropolisz legimpozánsabb épülete 268 méter hosszú és alig félakkora széles, no meg, hogy mocsaras területre kellett megalapozni, tán megbocsátóbbak vagyunk az ősök lassúságával szemben. A közel 18 ezer négyzetméteres, sok száz tornyos, bő 600 helyiségből álló Országházban tíz udvar található, s a honatyák elméletileg jó két tucat kapun juthatnak be a munkahelyükre.
