Orbán Viktor 2013 végén, Szijjártó Péter külügyminiszter pedig egy évtizede járt utoljára hivatalos úton a Japán Császárságban. Jóval előttük Jelky András, majd Benyovszky Móric voltak az első honfitársaink, akik a portugál hajósok által a 16. században felfedezett szigetcsoportot az 1770-es évek elején felkeresték. Napjainkban Ázsia egyik legsűrübben lakott országa Japán. A hazánknál négyszer nagyobb területű, 126 milliós jóléti birodalom turizmusának sokáig gátja volt a drágaság. Az elmúlt esztendők gazdasági megtorpanása, a fizetőeszköz (jen) viszonylagos gyengesége kedvezhet a távoli térség 2024/25-os idegenforgalmának.
A hivatalos magyar–japán együttműködés 155 esztendeje kezdődött. Röviddel a Kiegyezés után, 1869-ben létesített Japán és az Osztrák–Magyar Monarchia diplomáciai kapcsolatot. A jó viszony az első világháború kirobbanásáig tartott. Majd a 20-as évektől új szakaszába lépett az ázsiai birodalom és Csonka-Magyarország nemzetközi kontaktusa – egészen 1945-ig. A két állam együttműködésének harmadik szakasza 65 esztendeje rajtolt, túl az ’56-os népfelkelésünkön, de még a berlini fal megépítése előtt. Napjainkban erős kulturális, gazdasági és tudományos kötelék van Tokió és Budapest között.
