Amikor a 19. század végén az európai gépkocsi-ipar még „gyerekcipőben járt”, a francia Crampton vonattal már 140 km/óra feletti sebességgel lehetett zakatolni. Az első világháború küszöbén sorban születtek a sínjárművek 200-as tempónál is fürgébb rekordjai. Angliától a Német Császárságig persze más közlekedési eszközök is rapid fejlődtek. Henry Ford sorozatban gyártott, megfizethető autója főszerepet játszott az USA és más kontinensek motorizálásában. Az 1910-es évek krónikájához tartozik az osztrák Günther Burstyn ős-tankjának szabadalma. Hamarosan főpróba a nemzetközi frontokon!
A harci és civil gépek, majd a helikopterek is sokat fejlődtek a múlt század első felében. 1927-et mutatott a naptár, amikor az amerikai (nőcsábász) Charles Lindbergh átrepült az Atlanti-óceánon New-Yorkból- Párizsba! A következő esztendő szenzációja egy magyar helikopter volt: Asbóth Oszkár gépe lett az első, amely valóban egyhelyből, függőlegesen szállt fel. Akkoriban egyre több, hajónak, hotelnek, laktanyának és családnak volt már rádiója. És a ’36-os berlini olimpiát – nagy termekben – már élő televízió adásban is élvezhette a náci birodalom sportbarát publikuma. Anno (1937) jutalmazták Szent-Gyögyi Albert munkásságát orvosi és élettani Nobel-díjjal. A C- és P-vitamin forradalmasította az egészségügyet és a gyógyszeripart is!
