Ha a keleti parton utazgatsz, Boston is többet ér, mint egy tea. Washington, New York és Boston, bár ugyanazon a parton fekszik, három egészen más város, egészen más arccal. Bostonban például egy kerámia csík mutatja, merre menj, hogy a történelmi helyeket lásd. Hosszú az út…
A Bostoni teadélután a leghíresebb esemény a keleti parti város történetében, s a vár méltóképpen emlékezik is az angolok elleni lázadásra. Idén a 250. évfordulója van az eseménynek, amikor 100-150 ember az Angliából érkező hajóról a tengerbe dobálta a teás bálákat.Ez a történet, amely megváltoztatta Amerika történelmét, s ma az amerikai és a külföldi turistáknak kosztümös túrát kínál és Abigail teázójában megkóstolhatjuk az öt eredeti teát, amit 1773-ban a tengerbe dobtak.
A Harvardot sem lehet kihagyni, ha Bostonban járunk, hiszen a filmekből, regényekből többet tudunk az egyetemről, mint az ELTE-ről vagy a Budapesti Műszaki Egyetemről (Corvinus). A piros metróval a Harvardig utazhatunk, s több bejáraton át juthatunk be a piros téglás épületekig. Körbesétálhatunk, ahogy a turista csoportok kis, de az épületek többségében nem lehet bemenni, csak kutyával. Az egyetemi terület nagy része szabadon bejárható, az alapító John Harvard szobrát is itt láthatjuk, a babonás és lusta diákok előszeretettel simogatják a cipőorrát, a sikeres vizsga reményében.Még a Memorial könyvtár is zárva van az idegenek előtt, amelynek már a története is legendás, hiszen az egyik volt hallgató emlékére épült. A diák a Titanicon vesztette életét, s az anyja az ő emlékére építette a könyvtárt.És volt egy kikötése is, hogy „minden harvardi diák tanuljon meg úszni”. Harvard University Library hálózat 73 könyvtárral működik, több mint 18 millió kötettel.
Az intézményt először 1780-ban nevezték egyetemnek a Massachusetts-i alkotmányban. Egy a Harvardon szerzett diploma remek befektetés, aki itt végzett biztos lehet, hogy álláshoz jut nem csak az Egyesült Államokban, hanem az egész világon is.1974-óta 19 Nobel-díjas és 15 Pulitzer-díjas dolgozott az egyetemen. A Harvard 2011-ben a Times Higher Education világranglistájának első helyén végzett. A 2010-2011-es tandíj 35 ezer dollár volt, és ehhez jön még a kollégiumi ellátás, ami 15 ezer dollár. Természetesen lehet pályázni ösztöndíjra, ami akár a költségek 75 százalékát is elérheti.A diák hitel ott is sok dián életét megkeseríti utóbb. A 20 ezer hallgató ötöde egyébként külföldi. S ma már hírnévben vetekszik a Harvarddal a Massachusetts Institute of Technology (MIT), amely a műszaki zseniket neveli.
A közeli utcákban két Harvard ajándék bolt is működik, s büszkén hirdetik, hogy immár évek a diákok vezetik azokat, így szerezve némi tapasztalatot az üzleti életből. Nem olcsó. portéka, egy kapucnis felsőt 45 dollárért adnak, a metró melletti bazárban már 25 dollárért megkapod, igaz az nem eredeti.
Az USA nemzeti emlékei közé sorolják, a francia hugenotta Peter Faneuil által épített központi piacot, a Faneuil Hallt, és a mellé emelt Quincy Marketet Nem is érdemes továbbmenni, mert ilyen finom falatokat nem kapunk máshol és a hangulat is páratlan. A rákok, például a grillezett shrimp (16 dollár), a kardhal 24 dollárért vagy egy jó gumbó leves, amely mindenféle tengeri herkentyűből és zöldségből áll, 9 dollárért nagyszerű ebédet kínál. S a szabadtéren is van egy kis piac, ahol a mínuszokban meglepően olcsón vehetünk epret, áfonyát, narancsot. Egy 50 dekás dobozért mindössze 1 dollárt kértek. A kedvenc kocsmánk a Hennessy lett, közel a piachoz, ahol valóban a francia konyak volt a névadó, egy hatalmas palackkal ki is tettek a bárpult fölé, de a vendégek inkább söröznek, s persze mi más lehetne a sláger, mint amit New Yorkban is ittunk, a Boston Lager. És szolgáltak némi csemegével is, 4 friss osztrigát kaptunk a sör mellé, mindössze 6 dollárért. Kétségtelen, hogy Boston a tengeri herkentyűk városa, sehol ilyen választékban és olcsón nem ehetünk hasonlót.
