A Novaja Gazeta újságot az orosz hatóságok ugyan megszűntették, de volt főszerkesztője, Dmitrij Muratov újságíró nem hajlandó elhallgattatni. Az orosz Nobel-békedíjas azon aggódik, meddig jut el a Kreml a Nyugattal való konfrontációjában – írja a BBC News munkatársa.
„Két generáció élt atomháború veszélye nélkül” – mondja Muratov. „De ennek az időszaknak vége. Putyin megnyomja a nukleáris gombot, vagy nem? Ki tudja? Ezt senki sem tudja. Egyetlen ember sincs, aki biztosat tudna mondani.”
Amióta Oroszország 2022 februárjában megkezdte teljes körű invázióját Ukrajna ellen, Moszkva egyre többször és erőteljesebben fenyeget nukleáris támadással. Néhány nappal ezelőtt például Vlagyimir Putyin orosz elnök bejelentette, hogy taktikai atomfegyvereket telepít Fehéroroszországban. Aztán egyik legközelebbi segítője, Nyikolaj Patrusev arra figyelmeztetett, hogy Oroszországnak „egyedülálló modern fegyvere van, amely képes megsemmisíteni minden ellenséget, beleértve az Egyesült Államokat is”.
Ezek vajon csak blöffök, vagy tényleges fenyegetés, amit komolyan kell venni? Muratov aggasztó jeleket észlelt Oroszországon belül. „Látjuk, hogy az állami propaganda hogyan készíti fel az embereket arra, hogy azt gondolják, az atomháború nem rossz dolog” – mondja. „Az itteni tévécsatornákon az atomháborút és az atomfegyvereket úgy reklámozzák, mintha állateledeleket hirdetnének.”
„Bejelentik: „Megvan ez a rakétánk, ez a rakéta, egy másik rakétafajta… Arról beszélnek, hogy Nagy-Britanniát és Franciaországot célozzák meg; egy nukleáris szökőár kirobbantásáról, amely elmossa Amerikát. Miért mondják ezt? Hogy az emberek készen álljanak.”
Az orosz állami tévében a közelmúltban egy prominens talk-show-műsorvezető azt javasolta, hogy Oroszországnak „minden Franciaország, Lengyelország és az Egyesült Királyság területén lévő katonai célpontot [Oroszország] legitim célpontjává kell nyilvánítania”. Ugyanez a műsorvezető azt is javasolta, hogy „egy szigetet stratégiai nukleáris fegyverekkel taroljanak le, és hajtsanak végre taktikai nukleáris fegyverek próbaindítását vagy kilövését, hogy senkinek ne legyenek illúziói”.
Pedig az állami propaganda Oroszországot a béke országaként, Ukrajnát és a Nyugatot pedig agresszorként mutatja be. Sok orosz ezt is hiszi.
„Oroszországban az embereket nagyban befolyásolja a propaganda” – mondja Muratov. „A propaganda a befolyásolás egy fajtája. Mindenki érzékeny rá, nem csak az oroszok. Oroszországban a propaganda tizenkét tévécsatorna, több tízezer újság, közösségi média, mint a VK [a Facebook orosz változata], amely teljes mértékben az állami ideológiát szolgálja.”
– „De mi van, ha holnap hirtelen leáll a propaganda? Ha minden elcsendesül? Mit gondolnának akkor az oroszok?”
„A mi fiatalabb generációnk csodálatos” – válaszolja Muratov úr. „Jól képzett. Csaknem egymillió orosz hagyta el az országot. Sokan azok közül, akik itt maradtak, kategorikusan ellenzik azt, ami Ukrajnában történik”. „Meggyőződésem, hogy amint a propaganda abbamarad, ez a generáció – és mindenki más, aki józan ésszel él – megszólal.”
– Már csinálják – folytatja. „Huszonegyezer közigazgatási és büntetőeljárás indult a tiltakozó oroszok ellen. Az ellenzék börtönben van. A médiát bezárták. Sok aktivistát, civilt és újságírót külföldi ügynöknek bélyegeztek. De Putyinnak óriási támogató bázisa van. Ezek az idős emberek, akik Putyint a saját unokájuknak tekintik, aki megvédi őket, és aki minden hónapban hozza nekik a nyugdíjat, és minden évben boldog új évet kíván nekik. Ezek az emberek azt hiszik, hogy a valódi unokáiknak harcolniuk kell és meghalniuk.”
Muratov tavaly árverésre bocsátotta Nobel-békedíját, hogy pénzt gyűjtsön az ukrán gyermekmenekülteknek. Kevés optimizmussal rendelkezik a jövőt illetően. „Soha többé nem lesznek normális kapcsolatok Oroszország és Ukrajna népe között. Soha. Ukrajna nem tud majd megbékélni ezzel a tragédiával.” „Oroszországban a politikai elnyomás folytatódni fog a rezsim minden ellenfelével szemben” – teszi hozzá.
„Az egyetlen reményem a fiatal generációban rejlik: azokban az emberekben, akik barátnak tekintenek a világra, nem ellenségként, és akik azt akarják, hogy Oroszországot szeresse a világ, és hogy Oroszország szeresse a világot.
„Remélem, hogy ez a generáció túl fog élni engem és Putyint.”
