Novák Katalin volt köztársasági elnök tartozik a nemzetnek annak feltárásával, hogy mi is történt a kegyelmi ügyben, Varga Judit akkori igazságügyi minisztert pedig átverték – jelentette ki Róna Péter a Kell még valamit mondanom, Ildikó? című podcast pénteken közzétett epizódjában.Az Oxfordi Egyetem tanára, aki online kapcsolaton, Oxfordból kapcsolódott be a beszélgetésbe, azzal kapcsolatban hogy Sulyok Tamás köztársasági elnök nyilvánosságra hozta a kegyelmi ügy összes dokumentumát, azt monda: ezeknek a dokumentumoknak az a mondanivalója, hogy a kegyelmi eljárást, a törvényben rögzített menetrendet nem követték. A kegyelmi főosztály hozzájárulását, vagy támogatását nem kérték ki, és nem szerezték be.
gy Varga Judit úgy küldte fel a kérvényt a köztársasági elnöknek, hogy nem ajánlotta a kegyelem megadását. Ennek ellenére Novák Katalin a kegyelem megadása mellett tört lándzsát. Majd úgy juttatták el Varga Judithoz, hogy a kegyelmi főosztály ezt nem látta, ami nem felel meg a lefektetett menetrendnek.Szerinte attól függetlenül meg kellene indokolnia Novák Katalinnak a döntését, hogy alkotmányosan erre nem kötelezhető. Ha az Országgyűlés ezzel kapcsolatban meghallgatást rendel el és behívja Novák Katalint, akkor Novák Katalinnak kutya kötelessége elmenni és a feltett kérdésekre válaszolni.Lehetségesnek nevezte, hogy Varga Judit – mivel kikerülték a kegyelmi főosztály bevonását – azzal a benyomással írta alá, hogy a főosztálynak nem volt semmiféle ellenvetése ezzel kapcsolatban. Vagyis Varga Juditot átverték.
Ha egyetlen jelzős szerkezettel kellene jellemezni ezt a kegyelmi eljárást, azt mondaná, hogy az akkori köztársasági elnök nem teljesítette az alaptörvényben rögzített feladatát. Ugyanis az alaptörvény azt írja elő, hogy ő őrködik az államszervezet demokratikus működése fölött, ám az államszervezet demokratikus működését itt elszabotálták. Ebben a helyzetben abban sem biztos, hogy ez a kegyelmi döntés még érvényes – fűzte hozzá.
Róna Péter szerint megvan az alapja Sulyok Tamás elmozdításának. Mert amikor hivatalba lépett, alkotmányos kötelessége lett volna utánanéznie a kegyelmi ügynek annak tudatában, hogy az ügy nagyon vitás, megosztó. Neki mint a demokratikus államszervezet őrének kötelessége lett volna megnézni, hogy milyen hiányosságok keletkeztek, ám ezt nem tette meg. Alapvetően téved abban is, hogy nincsenek politikai feladatai, vagy tudatosan elhárítja az alaptörvény által rábízott feladatkört.Maga az alaptörvény legalább két politikai eszközt is az államfő rendelkezésére bocsát éppen azért, hogy a politikai felelősségét teljesíteni tudja. Ugyanis az alaptörvény azt mondja, hogy az államfőnek joga van részt venni az Országgyűlés ülésein, és ott felszólalni. Az alaptörvény pedig azt is előírja, hogy a köztársasági elnöknek joga van törvényt előterjeszteni – sorolta Róna Péter.
