Az Európai Űrügynökség Solar Orbiter missziója történelmet írt azzal, hogy először készített felvételt csillagunk déli pólusáról. A lenyűgöző képek nem csupán esztétikai szempontból különlegesek, hanem tudományos jelentőségük is óriási – segíthetnek megérteni a Nap mágneses ciklusait és a napszél viselkedését.
A Solar Orbiter űrszondát 2020-ban indították útnak, és az egyik célja éppen az volt, hogy merőben új szögből figyelhesse meg a Napot. Most, miután fokozatosan emelkedett ki az ekliptika síkjából, sikerült elérnie azt a pozíciót, ahonnan rálátás nyílik a déli pólusra – amit eddig semmilyen űrszonda nem látott ilyen részletességgel.
A képeken örvénylő plazmák, mágneses hurkok és a koronakidobódások nyomai is felfedezhetők – olyan struktúrák, amelyek megértése kulcsfontosságú a napkitörések és a földi űridőjárás előrejelzése szempontjából.
A Napnak 11 évente ismétlődő mágneses ciklusa van, amely során pólusai helyet cserélnek. Ezek a változások meghatározzák az olyan jelenségek intenzitását, mint a napfoltok, a koronakidobódások vagy épp a napszél. A pólusok viselkedése eddig rejtve maradt a tudósok előtt – de most ez megváltozhat.
„A déli pólus mostani megfigyelése hatalmas lépés az űridőjárás előrejelzésében” – nyilatkozta Dr. Teresa Nieves-Chinchilla, a NASA Napfizikai Osztályának munkatársa. „Képesek leszünk jobban megérteni, honnan indulnak a napszelek, és miként befolyásolják a Földet.”
A Solar Orbiter a következő években még magasabb inklinációjú pályára kerül, így még részletesebb képeket készíthet mindkét pólusról. Eközben az amerikai Parker Solar Probe a Nap légkörébe hatol, így a két szonda együttműködése soha nem látott tudományos eredményeket ígér.
