Miközben dúl az SUV divat, az oldtimer találkozókon az 1959-ben debütált Miniknek, az alig aggabb olasz Fiat 500-asoknak és a keletnémet Trabiknak is megvan a maguk gyűjtő/rajongó tábora. Az öreg kiskocsik gondozása kevésbé költséges, mint a sok száz lovas veterán verdáké – vélem. 2026-ban már természetes, hogy álmaink vadonatúj autóját – netán elektromos/hibrid erőforrással -, akár azonnal hazavihetjük a szalonból. S nem kell Merkur-kiutalással bíbelődnünk, éveket várnunk egy „;Made in DDR/CCCP” típusra. Ja, és ’56-ról nekünk a hazai népfelkelés jut az eszünkbe! 1957-ről meg a televíziózás beindulása… Ám nem volt ez mindig így a „Kádár-medencében”. A veterán kiskocsik hívei jól emlékeznek arra, hogy már a fél világot meghódította a Volkswagen Bogár az ötvenes években.
A szintén nyugatnémet Gogomobil, a BMW Isetta és a francia Citroën „Kacsa“ ugyancsak megelőzték a zwickaui népautót. A Trabantot, mely a P 50-es leporolt változataként hatvankilec esztendeje debütált. A Wartburg kétajtós „öccse” igazi szenzáció volt. Magyarországon is! A háború poklából felocsúdó NDK-ban négy évvel a berlini munkásfelkelés (1953) után és négy esztendővel a fal felhúzása (1961) előtt jelentek meg a legelső, a kor technikai színvonalát tükröző, takarékos családi gépkocsiról készült gyári fotók. Bő 3 millió darabot gyártottak belőle – a 90-es évek hajnalán ért véget a Trabi korszak. De ma sem tűnt el egészen az utakról!
