Ma Vlagyimir Putyin elnök ukrajnai inváziójának első évfordulójához értünk, beszámolhatunk a háború veszteségeiről és hogy eddig milyen hatással volt az életünkre. De sajnos, csak a jövő nemzedékei fogják igazán tudni, mi volt a háború valódi hatása és emberi vesztesége. Hiszen egyenlőre nem ismerjük sem a társadalmakra, sem a globális problémákra gyakorolt hatását. A globalizáció valószínűleg évtizedekre esik vissza és sajnos sok olyan problémánk van, amit globálisan és összefogva kellene megállítanunk. Ma csak arról tudunk beszámolni mibe került eddig a háború.
A nyugati vezetők és az ukrán fegyveres erők szerint eddig 100 000 orosz és 13 000 ukrán katonát öltek meg. Az elmúlt évben pedig több mint 7000 ukrán civil halt meg háború következtében, köztük legalább 400 gyerek. – írta az NBC News. A valós szám valószínűleg ennél sokkal magasabb mindkét oldalon. Ezek a számok nem tartalmazzák a 2014 óta, az ukrán erők és az oroszok által támogatott szakadárok között Ukrajna keleti részének Luhanszk és Donyeck tartományaiban folyt küzdelmek áldozatait, ahol a Donbászban több mint 3400 civil halt meg.
Tömeges elvándorlások
Az ENSZ szerint több mint 8 millió ukrán hagyta el az országot, és nem tért vissza, többségük a szomszédos Lengyelországban és Romániában talált menedéket. Oroszországból is tömegesen menekültek el az oroszok, a Szövetségi Statisztikai Szolgálat, a Rosstat adatai szerint 2022 első felében legalább 419 000 ember. Sokan közülük olyan volt szovjet államokba utaztak, amelyek nem igényelnek vízumot az oroszok számára, például Grúziába. 2021 első felében mindössze 202 ezren hagyták el az országot.Az elvándorlás és a nyugati szankciók által sújtott orosz gazdaság mindazonáltal dacolt a legrosszabb jóslatokkal, és sokan a megszokott módon élnek. A háború hatásai azonban a felszín alatt marnak. (Mint arról a napokban a Miért dugják homokba a fejüket az oroszok, ha a háborúról van szó? című cikkünkben írtunk).
Putyin szeptemberi 300 000 fős katonai mozgósítása után is többen elmenekültek. Az év végére 555 332 fővel csökkent a lakosság száma, 146,98 millióról 146,42 millióra – jelentette a RIA Novosztyi állami hírügynökség.
Az elesettek pótlására súlyos bűncselekményekért elítélt, szigorúan őrzött foglyokat is toborzott harcra Ukrajnában a Wagner-csoport, a Jevgenyij Prigozsin, Putyin régi szövetségese által vezetett katonai magáncég. (Erről bővebben itt írtunk.)
Ma már elismerten területek megszerzéséért folyik a harc
Az inváziót megelőző időszakban Oroszország mintegy 16 000 négyzetmérföldet (kb. 41440 négyzetkilométer) foglalt el Ukrajnában, amely 62 000 négyzetmérföldre (kb. 160579 négyzetkilométer), az ország szárazföldi területének 27%-ára nőtt az invázió február 24-i kezdete utáni hetekben az Institute of the Study War, washingtoni székhelyű elemzőcég szerint.
2022 második felében az ukrán hadsereg erős ellentámadásai során novemberre csaknem 29 000 négyzetmérföldet (kb. 75109 négyzetkilométer) foglalt vissza, beleértve a kulcsfontosságú déli várost, Herszont is. Így Oroszország a jelenlegi offenzía előtt az ország 18%-át birtokolta.
Oroszország azonban új offenzívát kezdett a Donbász térségében, abban a reményben, hogy elfoglalja és birtokba veszi Donyecket és Luhanszkot, és végrehajtja azt a tervet, amelyet az orosz katonai vezetők áprilisban jelentettek be, miután kudarcot vallottak az ukrán főváros, Kijev és más kulcsfontosságú városok elfoglalására tett kísérleteikkel.
Sok ország támogatja Ukrajnát
Ukrajna védekezését az Egyesült Államok és más nyugati szövetségesek fegyverrel, pénzügyi segítséggel és kiképzésekkel támogatják. Noha a szövetségben érezhetőek a feszültségek, és Ukrajna attól tartott, hogy nem számíthat ilyen szintű támogatásra a végtelenségig, Joe Biden elnök meglepetésszerű kijevi látogatása megerősítette Washington Kijev iránti elkötelezettségét. (A látogatásról bővebben itt olvasható.)
Hetekig tartó patthelyzet után már most úgy tűnik, hogy 2023 változásokat hozhat az ukrajnai harctéren. Mindazonáltal sok katonai szakértő figyelmeztet, hogy sajnos a háború akár évekig is elhúzódhat.
