Így hirtelen három város ugrik be, ahol már az első pillanattól otthonosan éreztem magam. Friss diplomásként Bécsben, érett fejjel New Yorkban, s őszülő szakállal Lisszabonban. Beleszerettem a tengerparti portugál fővárosba!
Mivel hazánknál lakosság tekintetében alig nagyobb, s területileg csak picit kisebb a 18 körzetre és 2 autonóm régióra osztott Portugália (República Portuguesa) kézenfekvő, hogy akarva-akaratlanul percenként hasonlítgattam össze António Luís Santos da Costa miniszterelnök köztársaságát Magyarországgal. A NATO-ba – nálunk félévszázaddal előbb – alapító tagként, 1949-ben, az EU-ba – Spanyolországgal közösen – éppen 37 esztendeje felvett dél-európai államban 10,5 millióan élnek. A népesség mintegy 95 százaléka katolikus portugál.
Lisszabonban barangolva, némi büszkeséggel többször megállapítottam: ja, itt már mi is tartunk! Például az árakkal. A vonzás körzeteivel együtt 2 millió polgárnak otthont adó, dimbes-dombos portugál főváros forgalma legalább olyan lüktető, mint Budapesté, Berliné. De több a rendőr és az Atlanti-Óceán felől fújó enyhe szellő elűzi a szmogot. Az autóparkban a spanyol, francia, olasz és német típusai dominálnak. Érezhető, hogy a portugálok „kifelé élnek” – nem csak kocsijuk, hanem öltözetük is divatos. A kávéházak teraszán valamennyi korosztály képviselteti magát. Konyhájuk, boruk megfizethető és isteni!
A históriás könyvek szerint 1255-ben királyi székhellyé lett Lisszabon hangulatos kikötője már a középkorban is fontos közlekedési-kereskedelmi csomópont volt. Az Afrika partjaitól mindössze 480 kilométerre fekvő fővárosból startolt Vasco de Gama és Pedro Alvarez Cabra jó fél évezreddel ezelőtt „turistáskodni”. Mint emlékezetes a portugálok 1500-ban fedezték fel Brazíliát, s az ültetvényes cukornádtermesztés, no meg a tekintélyes gyémánt és arany lelőhelyek jelentősen hozzájárultak az Ibériai félsziget gazdasági gyarapodásához, politikai jelentősségének növekedéséhez. Rio de Janeiro a majd’ 8 ezer kilométeres távolság ellenére 2023-ban is szoros kapcsolatot ápol Lisszabonnal: az interkontinentális együttműködés fontos eszköze a közös anyanyelv!
