Agatha Christie krimije, a Halál a Níluson 1937-es megjelenését követően, szinte valamennyi társadalmi osztály, nemzet könyvbarátja ízelítőt kapott a Föld leghosszabb édesvízi útjának borzalmaiból, s romantikájából. ’78-ban a regény brit filmváltozata igazi kasszasiker volt. Afrika „szomszédságában” anno már Európa kanyargó folyóin, a Volgán, a Dunán szintén éledezett a – főleg belföldi – turizmus. A 21. században a nyugati vendégek is felfedezték maguknak a szláv folyók (megfizethető) varázsát: persze csak, ha nem tombol testvérháború a Don és Dnyeper környékén…
A Passauból/Wienből érkező külföldiek 5-7-16 napos dunai útjának kétségtelen csúcspontja Budapest megtekintése. Az esti kivilágításban tündöklő magyar főváros idén ősszel is várja a turistákat. {A 2019 májusi, dél-koreai turistákat ért súlyos hajószerencsétlenség mára remélhetőleg rossz álom csupán.} Az öreg kontinens tíz leghosszabb, hajózható folyama közül kilenc az éppen harcias Oroszországban ered. A fekete erdei (Schwarzwald) csörgedező patakból gyors vízi úttá szélesedő, festői Duna {2.845 kilométer} különösen népszerű a nyugat- és közép-európai turisták körében. Az NSZK-n, Ausztrián, Szlovákián, Magyarországon kívül további féltucat államot érintő folyónknál csak a Volga {3.530 km} hosszabb az öreg kontinensen. A bronzérem a Dnyeprnek {2.285 km} jár. A „csendes” Don {1.870 km} és a Káma {1.805 km} is ott van a toplistán.
