A szép szász város akkor pusztult el, amikor Budapesen beköszöntött a béke.

A NER sosem volt kíméletes, hiszen a rendszer alapja is az, hogy „Nix ugri-bugri!”.

Bonn (és személy szerint dr. Helmut Kohl kancellár) számára világossá vált, hogy a keleti rokonok csak ott érzik magukat biztonságban, ahol a DEM az „úr”.

Számos politikus, kormánytag ingázik ismét a Spree-metropolisz és Bonn között.

Egyre hosszabb Németországban a hiányszakmák listája. A péktől a vidéki háziorvosig, az ápolónőtől a pincérig és pedagógusig 1,8 millió betöltetlen álláshely van az EU legnépesebb tagállamában.

Még nincs senki, aki az arcát vagy legalább a nevét adhatná egy parlamenti választáshoz, márpedig a lista mellett az egyéni kerületeket is meg kell nyerni.

A szavazók szerint Marbella a legklasszabb település az öreg kontinensen.

Trump barátja, aki végig az ingatlan király mellett volt és ezután is ott lesz, hogy királyi lehetőségeit ne hagyja parlagon.

Régi gond Európa szívében, hogy Prágától Berlinig egyre kevesebb „Bier”-t hörpölnek-vesznek a polgárok.

Nem kell elutaznom New Yorkig, hogy a a 44. utcában, a Jimmy’s Corner kocsmában két bostoni lager között felidézzem őket.

Budapesten halt meg tragikus körülmények között 2025 küszöbén Pauk György.

Meg sem próbálta Hajdú megizzasztani Lázárt, pedig a vasúttól a minisztériumából kirúgott házaspárig megannyi téma kínálta magát.