2024. április 18. (csütörtök) 13:27

Nagy Márton nem hisz a kereskedőknek

A miniszter szerint lehetett volna akár pedagógus-béremelésre is költeni a Vodafone felvásárlására félretett pénzt, de az a helyzet, hogy „a Vodafone most volt eladó”, és amúgy is hitelből fizetik ki.

Nagy Márton szerint február-márciusban lassulhat az élelmiszerdrágulás üteme, ugyanis „túltermelési válsággal néz szembe az élelmiszeripar”. A gazdaságfejlesztési miniszter a Mandinernek adott interjújában beszélt erről. Amikor az élelmiszerek árstopja miatt tapasztalható hiányról kérdezték, azt mondta:

Tévedés, a boltok nagy részében szó sincs hiányról, az áru egyszerűen a raktárban marad, nem kerül ki a polcokra, nagyrészt mesterséges hiánygerjesztés folyik.
Szerinte a kiskereskedelmi üzletektől elvárható, hogy a bankokhoz és a Mol-hoz hasonlóan lenyeljék az árstop okozta veszteséget. Ehhez azt is hozzátette, hogy ha az infláció mértéke olyan ütemben fog csökkeni, mint várják, akkor lehet, hogy áprilisban már nem is lesz szükség az árstopra.
Nagy Márton arról is beszélt, hogy a Vodafone felvásárlása az eredetileg bejelentettnél 10 százalékkal kevesebb lett, és azért érte meg inkább erre költeni, mint mondjuk a pedagógus-béremelésre, mert a Vodafone-ügylettel a fő tulajdonosból, a 4iG-ből nemcsak nemzeti, hanem regionális bajnok is lesz. Mivel a Balkánon is megvetette a lábát, és növekszik, jó esélye van felzárkózni az OTP–Mol–Richter hármashoz. Ehhez hozzátette:

Értem, hogy másra is lehet költeni a pénzt, de a Vodafone most volt eladó, a tranzakció pedig hitelfelvételből valósult meg, nem vettünk el költségvetési forrást mástól.

A Mandiner csütörtökön megjelent számában közölt interjúban elhangzott további fontos állítások:
A januári infláció kissé 25 százalék fölé csúszhat (elsősorban a benzin árstop kivezetése miatt), de ez lesz a csúcs.
A minisztérium szerint az üzletek legfeljebb 60–70 százalékban tudják áthárítani az árstopos termékeken kieső profitot a fogyasztókra. Ez azt is jelenti, hogy vitatják az MNB számításait, ami szerint a veszteségek 100 százalékát a vásárlókkal fizettetik meg.
Magyarországon az effektív jegybanki kamatszint 18 százalék, ami a világ egyik legmagasabbja (csak Ukrajna, Ghána, Szudán, Venezuela, Argentína és Zimbabwe előzi meg hazánkat e tekintetben).
Tavaly és idén az évente 1000–1100 milliárd forintos extraprofitadó finanszírozza a rezsicsökkentést. Ez az adónem addig marad, amíg az energiaárak miatt szükség van a rezsivédelmi alapra, de a miniszter reméli, hogy jövőre elkezdődhet az extraprofitadó kivezetése.

Még több AKTUÁLIS…