A nukleáris láncreakció atyja a vízöntő jegyében született Budapesten. Szilárd Leót már fiatalon magával ragadta az atomfizika témaköre. A csupán 66 esztendőt élt legendás kutató nevét – többek közt – egy Holdkráter őrzi. A tudós Észak-Amerikában dolgozó kollégái között számos magyar emigráns akadt!
Hallom, hogy sokan még a német Albert Einsteinnél is zseniálisabb és eredetibb tudósnak tartják a 125 esztendeje, 1898 februárjában Budapesten született Spitz Leót, akit Szilárd vezetéknévvel ismert meg a világ. Erről legjobb barátja, a Nobel-díjas Wigner Jenő is meg volt győződve. Ő, Szilárdhoz hasonlóan a magyar fővárosban és Berlinben folytatta tanulmányait. Az újdonságnak számító atomfizika témaköre, mindkét – később nemzetközi hírűvé vált – ifjú szakembert lenyűgözte. Szilárd Leót a termodinamika és a modern informatika is komolyan foglalkoztatta a húszas években.
Hiába volt Németország a 20. század első harmadában a tudomány és a kultúra fellegvára, a barna pestis terjedése, Adolf Hitler 1933-as hatalomra kerülése tömegesen űzte el az értelmiséget Európa szívéből. Szilárdot Nagy-Britanniába sodorta a sors. A magyar kutató 36 esztendősen Angliában fedezte fel a nukleáris láncreakció lehetőségét, s szabadalmaztatta is azt. A második világháború idején már az Egyesült Államokban találjuk a sokoldalú, fáradhatatlan kutatót. Ott több tehetséges honfitársával (a már említetett) Wigner Jenővel, Neumann Jánossal és Teller Edével közösen vett részt a Manhattan-terv (Manhattan Project) megvalósításában, melyet Franklin D. Roosvelt, az USA elnöke hívott életre 1942-ben. Az új-mexikói tudományos vállalkozás eredmény az autombomba lett. 1945 augusztusában két japán várost és több nemzedéket pusztított el az amerikaiak „csodafegyvere”, melynek titkát már a nácik is igyekeztek megfejteni… A tömegirtó technika alkalmazása ellen később – sikertelenül – küzdött Szilárd és munkatársi csapata. Talán ezzel is függ össze, hogy a második világégés után a magyar tudós hátat fordított az atomfizikának. A biológiai, biofizikai kérdések ekkor már jobban izgatták.
Enrico Fermi olasz kutatóval közösen, az 50-es években kapta meg Szilárd Leó az USA-ban az atomreaktor szabadalmát. A tudós duó jelképesen 1 dollárért „adta el” a találmányt az antikommunista washingtoni kormánynak. A magyar fizikus pályája végső szakaszában az öregedés mechanizmusával és az emlékezés funkciójával foglalkozott behatóan. Szilárd saját rákbetegségét sugárdózissal kezelte – sikeresen. Gyógyulását követően a nukleáris arzenál leszerelésének hangadójaként járta be fotója a világsajtót. A szívroham váratlanul ragadta el 1964 májusában a nemzetközi elismerésekkel elhalmozott, magyar gyökerű tudóst. A 66 évesen elhunyt Szilárd Leó gigantikus munkásságának tiszteletére a Holdon egy krátert neveztek el róla. Minden szempontból magasra jutott!
