Az aktuális ukrajnai vérontás tükrében érdemes megemlékezni a 75 esztendővel ezelőtt rajtolt moszkvai „szankciókról”! Konkrétan West-Berlin 1948/49-es szovjet blokádjáról, amit éppen 70 éve az NDK-ban ’53 nyarán kirobbant munkásfelkelés követett. Közép-Európa legnépesebb fővárosában 2023-ban sincs hiány jubileumokból!
Januárban beszámoltunk arról, hogy egy – szörnyet halt – lengyel sofőr alaposan megrongálta luxus limuzinjával a 18. századi Brandenburgi kaput, mely a Spree-metropoliszt körülölelő tartomány nevét viseli. Ezt az építészeti/idegenforgalmi látványosságot csak az a turista kerüli el, aki már a Duna-hídjainkat is kihagyta a magyar fővárosban, s az Eiffel-tornyot sem csodálta meg Párizsban. Apropó Franciaország! A zömök császár 217 éve foglalta el Berlint, miután a jénai és az auerstedti kettősütközetben a fegyveresei legyőzték a porosz seregeket. Bonaparte Napóleon három évig uralkodott e tájon, melyet – újabb jubileum! – 1813-ban Oroszország felől masírozva ismét „meglátogattak”. A Brandenburgi kapu Quadrigája hadizsákmányként egy időre a Szajnához került. {Aztán „szajna” vissza kellett adni a poroszoknak Carl Gotthard Langhans mesterművét, a négylovas fogatot…}
Szóval Napóleon bukásakor a berliniek is fellélegezhettek. Olyan kiváló építészek, mint Schinkel, Jahn, Rauch és Lenné hozzáláttak a modern metropolisz kialakításához. Az elegáns Unter den Lindentől távolabb mind több gyár is létesült a Spree-Havel vidékén. S jó két évszázaddal ezelőtt bekapcsolták a porosz főváros első gőzgépét is. A Berlinben elhunyt III. Frigyes Vilmos király (1770-1840) még megélhette, hogy beindult a hidakban gazdag folyókon a gőzhajózás. Micsoda korszak volt ez alig 800 kilométerre Pest-Budától!
