Mint arról beszámoltunk (itt), az orosz hatóságok tegnap őrizetbe vették Evan Gershkovichot, a The Wall Street Journal egyik újságíróját. A vád kémkedés. A letartóztatás tovább feszíti a húrt a két ország közötti már amúgy is feszült helyzetben. A Fehér Ház jogtalannak tartja az amerikai újságíró letartóztatását, a kémkedés vádját pedig „nevetségesnek” – közölte az elnöki hivatal szóvivője csütörtökön.
Karine Jean-Pierre a Fehér Ház tájékoztatóján kijelentette, hogy az Egyesült Államok a lehető leghatározottabban elítéli a letartóztatást, és elfogadhatatlannak tartja amerikai állampolgárok célbavételét az orosz kormány részéről. Mint mondta, kapcsolatban vannak a férfi családjával és munkaadójával, a The Wall Street Journallel. Hozzátette, hogy az Egyesült Államok nem tud mást tenni, mint hogy az amerikai emberek biztonsága érdekében lebeszélje őket az utazásról Oroszországba.
Előzőleg a külügyminisztérium közleményben tudatta, hogy az Egyesült Államok a konzuli szolgálatán keresztül minden lehetséges támogatást megad a letartóztatott amerikai újságíró számára.
„A leghatározattabb módon elítéljük a Kreml állandó kísérleteit az újságírók és civil társadalom hangjainak megfélemlítésére, elnyomására és büntetésére” – közölte Antony Blinken külügyminiszter.
Oroszország biztonsági szervezete csütörtökön közölte, hogy szerdán őrizetbe vették Gerskovics urat Jekatyerinburg városában, Moszkvától mintegy 800 mérföldre keletre, mert kémkedéssel vádolják.
„A Wall Street Journal hevesen tagadja az FSZB vádjait, és kéri megbízható és elkötelezett riporterünk, Evan Gershkovich azonnali szabadon bocsátását” – közölte a Journal. „Szolidaritást vállalunk Evannel és családjával.”
Gershkovich úr őrizetbe vétele és a vádemelés kémkedés vádjával azt jelenti, hogy az ügy valószínűleg magas szintű diplomáciai kérdéssé válik, és várhatóan fokozza a feszültséget Moszkva és Washington között.
Kirby úr szerint, nem világos, hogy Gershkovich úr őrizetbe vételét egyeztették-e az orosz vezetéssel, vagy más sérelmek megtorlása volt. Múlt héten a 37 éves, orosz állampolgárságú Szergej Vlagyimirovics Cserkasov ellen vádat emeltek az Egyesült Államok washingtoni kerületi bíróságán. A vád szerint külföldi hatalom ügynökeként járt el, vízumcsalást, banki csalást és egyéb illegális tevékenységeket követett el az Egyesült Államokban.
A Szövetségi Biztonsági Iroda szerint Gershkovich úr „az amerikai fél utasítására eljárva államtitkot képező információkat gyűjtött az orosz hadiipari komplexum egyik vállalatának tevékenységéről”. Gershkovich urat az ország külügyminisztériuma akkreditálta újságírói munkára Oroszországban.
A hatóságok Moszkvába vitték Gerskovics urat, ahol egy állami védőügyvéddel jelent meg a bíróságon, és május 29-ig tartják őrizetben – közölte a bíróság sajtószolgálata a TASZSZ állami hírügynökség szerint.
Oroszországban a kémpereket gyakran titokban folytatják le, és ritkán fordul elő, hogy a bíróság felmentsen egy vádlottat. A tárgyalások hónapokig is eltarthatnak.
„Ez egy új mélypont az Egyesült Államok és Oroszország viszonyában” – mondta Alexander Gabuev, a Carnegie Russia Eurasia Center igazgatója. Egy akkreditált amerikai riporter letartóztatása „valóban precedenst teremt”.
Decemberben az Egyesült Államok szabadon engedte Viktor Bout elítélt orosz fegyvercsempészt, cserébe Brittney Griner amerikai női kosárlabda sztárért, akit az orosz hatóságok még azelőtt vettek őrizetbe, hogy Oroszország 2022 februárjában megtámadta Ukrajnát. Kábítószer-csempészetért és -birtoklásért ítélték el, miután poggyászában kábítószert találtak. Ms. Griner bűnösnek vallotta magát, így kilenc év büntetés-végrehajtásra ítélték. Rajta kívül Paul Whelan volt amerikai tengerészgyalogost is fogva tartják 2018 óta, kémkedés vádjával.
Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes, Gerskovics úr cseréjének lehetőségéről kérdezve, azt mondta, hogy korai a kérdés megvitatása.
„Most nem is tenném fel a kérdést”, a korábbi cserékben már büntetésüket töltő emberek vettek részt – idézte Rjabkov urat a RIA Novosztyi állami híradó csütörtökön. „Meglátjuk, hogyan alakul ez a történet.”
Gershkovich úr szerda délután Jekatyerinburgban dolgozott, amikor megszakította a kapcsolatot szerkesztőivel.
Később egy bejegyzés jelent meg a Telegramon, amely egy kapucni mögé rejtőző férfiről szólt, akit egy városi étteremből vittek el, és beültettek egy várakozó furgonba. Nem lehetett megállapítani, hogy az illető Gershkovich úr-e.
A Journal által megbízott ügyvéd megpróbálta megtalálni Gershkovich urat az FSZB jekatyerinburgi épületében, de azt mondták, hogy a hatóságoknak nincs információja róla. Gershkovich úr később megjelent Moszkvában, ahol a bíróság által kijelölt ügyvéd képviselte. A meg nem nevezett forrásokra hivatkozó TASS szerint Gershkovich úr ártatlannak vallotta magát a zárt tárgyaláson. Ügye a TASS szerint szigorúan titkosnak számít.
A 31 éves Gershkovich 2022 januárjában csatlakozott a Journalhoz. 2017 óta dolgozott riporterként Oroszországban, először a Moscow Times-nál, majd az Agence France-Presse-nél. Korábban a New York Times híradósegédje volt New Yorkban. A Bowdoin College-ban végzett, legutóbb a nyugati szankciók orosz gazdaságra gyakorolt negatív hatásairól írt, mely kedden jelent meg.
Az oroszországi tudósítás sokkal nehezebbé vált, mióta Vlagyimir Putyin elnök tavaly februárban nagyszabású inváziót indított Ukrajna ellen, majd felszámolt a hazai ellenvéleményekkel. Oroszország tavaly márciusban elfogadott egy cenzúratörvényt, amely illegálissá teszi az ukrajnai katonai műveletekről a hatóságok által hamisnak ítélt információk közzétételét. Válaszul számos hazai hírügynökség beszüntette működését vagy elhagyta az országot, a külföldi média pedig jelentősen korlátozta a tudósításokat Oroszországon belül, és sok alkalmazottat visszahívott.
Putyin úr októberben szigorította a korlátozásokat egy elnöki rendelettel, amely új felhatalmazást adott az ország régióiban a helyi önkormányzatoknak a biztonsági aggályok kezelésére. Az intézkedések célja a közrend fenntartása, az ipari termelés fellendítése a katonai kampány támogatása érdekében és a kritikus infrastruktúra védelme – mondta Putyin akkor.
Gershkovich úr az első amerikai újságíró, akit kémkedés vádjával őrizetbe vettek Oroszországban, akit az Újságírók Védelméért Bizottság dokumentált Nicholas Daniloff 1986-os fogva tartása óta. „CPJ-t mélyen aggasztja a Wall Street Journal riporterének, Evan Gershkovichnak a letartóztatása. Ez a legutóbbi Oroszország azon kísérleteinek hosszú sorában, hogy nemzetbiztonsági törvényeket alkalmazzanak a jelentéstétel elhallgatására. Sürgetjük azonnali szabadon bocsátását” – mondta Jodie Ginsberg, a CPJ elnöke.
A CPJ szerint decemberben 363 újságíró volt bebörtönözve világszerte, köztük 199-et „államellenes” tevékenységgel vádolnak. A Wall Street Journal újságíróit más országokban is őrizetbe vették már, de hivatalosan csak ritkán tartóztatták le őket.
Dion Nissenbaum riportert 2016-ban több mint két napig tartották fogva Isztambulban egy közösségi médiában megjelent bejegyzés miatt, majd a török hatóságok vádemelés nélkül szabadon engedték. Kínában az elmúlt évtizedekben számos Journal riportert tartottak fogva rövid időre, és 2020-ban szinte az összes Journal riportert kiutasították.
1987-ben Gerald Seib kairói riportert több napra őrizetbe vették Iránban, miután a kormány meghívta, és azzal vádolták, hogy hamis útlevéllel utazó cionista kém. Iráni tisztviselők később azt mondták, hogy őrizetbe vételét félreértés okozta.
Gershkovich úr a Journalhoz való csatlakozása óta számos, Oroszországgal kapcsolatos témával foglalkozott, beleértve Hszi Csin-ping kínai vezető közelmúltbeli moszkvai látogatását, Putyin úr közeli munkatársait, valamint a Kreml tisztviselői és Jevgenyij Prigozsin, az orosz félkatonai csoport alapítója közötti feszültségeket.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője csütörtökön kijelentette, hogy „azok, akik normális újságírói tevékenységet folytatnak, természetesen tovább dolgozhatnak, ha rendelkeznek érvényes akkreditációval”.
A amerikai külügy által kiadott közlemény egyben az Oroszországban élő és odalátogató amerikai állampolgárokat az ország azonnali elhagyására kéri, az őket ott fenyegető veszélyre hivatkozva.
