Ha Kína akarná, nyomás alá helyezheti Oroszországot, hogy fejezze be az ukrajnai háborút. Ugyanakkor az USA-ban terjed a háborús fáradtság. Vajon a két globális rivális még együtt tud dolgozni a békéért? – teszi fel a kérdést a DW.
Valószínűleg az egyetlen ember a világon, akinek valódi befolyása van Vlagyimir Putyinra, az a barátja, Hszi Csin-ping.
Kína, a világ második legfontosabb gazdasága még nem ítélte el az ukrajnai orosz inváziót. És miközben a Nyugat egyre szigorúbb szankciókat vezet be Oroszországgal szemben, Kína ennek az ellenkezőjét teszi, és bővíti kereskedelmét Moszkvával.
A közös cél, a Nyugat dominanciájának megtörése
„Valójában Oroszország brutális agressziós háborúja nem áll Kína érdekében” – mondta Henning Hoff, az Internationale Politik Quarterly ügyvezető szerkesztője a DW-nek. „A háború megzavarja Kína gazdasági fellendülését három „zéró covid” év után. És tekintettel a háború menetére, fennáll a veszélye annak, hogy Peking a vesztes oldalra kerül.”
Kína azonban megpróbál gazdasági hasznot húzni a háborúból és annak következményeiből, például azáltal, hogy kedvezményes áron vásárol olajat és gázt Oroszországtól. Ezzel szemben Kína növelheti exportját Oroszországba egy olyan időszakban, amikor a Nyugattal való kereskedelmi kapcsolatok egyre nehezebbek. Az Egyesült Államok úgy véli, hogy ebbe olyan polgári technikai eszközök is beletartoznak, amik hadászati célokra is felhasználhatóak.
Ennek eredményeként Oroszország egyre inkább függ Kínától, ami azt jelenti, hogy Pekingnek olyan befolyása van Moszkvára, mint senki másnak. Xi rávehetné Putyint, hogy tárgyaljon a háború befejezéséről, ha akarja. A kínai vezető azonban eddig egyetlen ponton húzott határt az orosz elnöknek: az atomfegyverek használatában.
De van egy mindenek felett álló kínai érdek, amely még a háborúnál is nagyobb: Kína azt akarja, hogy Oroszországgal közösen egy nyugati dominancia nélküli világrendet kényszerítsen ki, ami azt jelenti, hogy Kína szemszögéből nézve Oroszország nem veszítheti el a háborút. Hszinek is rossz lenne, ha a Putyin-rezsim megbukna, mert ez visszalépést jelentene a tekintélyelvű modellnek, amely mellett ő is elkötelezett.
Oroszország függősége Kína érdeke
Külsőleg Kína békeközvetítőként próbál fellépni az ukrajnai háborúban. A kínai kormány képviselője által a februári müncheni Biztonsági Konferencián bemutatott béketervet azonban a nyugati kormányok elutasították, mert túlságosan homályos volt, és nem szólt az orosz csapatok Ukrajnából való kivonására, ami mind Kijev, mind a Nyugat számára elengedhetetlen előfeltétel.
Hszi moszkvai látogatása előtt a kínai People’s Daily cikkében azt írta, hogy „Oroszország nyitott az ukrajnai válság politikai-diplomáciai úton történő rendezésére”.
De ugyanebben a cikkben Putyin ragaszkodott ahhoz, hogy Kijevnek el kell ismernie „új geopolitikai realitásokat” a Krím 2014-es és négy ukrán régió tavalyi Oroszország általi annektálása miatt. Putyin azonban már nem beszélt arról, hogy Ukrajna egy nácik által uralt illegitim állam, amelyet Oroszországnak kellett annektálnia, ahogy azt korábban tette.
Mi várható Kínától a békekeresésben? Jelenleg nem sok – mondta Wolfgang Ischinger, a müncheni biztonsági konferencia egykori vezetője, korábban vezető német diplomata. „Az Egyesült Államok és Kína közötti feszült légkör miatt Kínának jelenleg kevés az ösztönzése arra, hogy csökkentse Oroszországhoz való közelségét” – mondta a DW-nek.
Hozzátette: ha a háború még tovább húzódik, tovább gyengítve Oroszországot katonailag, gazdaságilag és politikailag, Oroszország még inkább függővé válik Kínától. „Kínai szempontból ez egyáltalán nem rossz fejlemény” – mondta Ischinger.
Háborús félelem Németországban
Tehát az Oroszország és Ukrajna közötti béke megteremtése egyenlőre nem Kínától és nem is a harcoló felektől várható. A két fél még továbbra is hiszi, hogy legyőzheti ellenfelét. Azonban Európa lakossága egyre inkább érzi a háború hatásait. Az energiahiány, az infláció és a szűkös állami költségvetések majd minden államban egyre nagyobb problémát okoznak.
Németországban erősödik a háborútól való félelem. Az R+V Insurance néhány napja közzétett felmérésében a németek 63%-a tart attól, hogy az ország nem képes megvédeni magát, a válaszadók 55%-a pedig amiatt aggódik, hogy Németország háborúba keveredik, ami 13 százalékpontos növekedést jelent az előző 2022-es felméréshez képest.
Biden Ukrajnának tett ígérete kockázatos
Eközben az Egyesült Államokban, – Ukrajna hosszú távon legfontosabb támogatójánál,– a lakosság és a Kongresszus republikánusainak körében is csökken a hajlandóság, hogy továbbra is ilyen nagylelkűen segítsék az európai országot, amikor alig van kilátás a békére. Ez hosszú távon politikailag kockázatos Joseph Biden elnöknek, aki Kijevi látogatása alatt támogatást ígért Ukrajnának, „ameddig csak kell”.
Stephen Walt a Foreign Policy magazinban azt mondta, ha Kína még jobban támogatja Oroszországot, Biden késztetést érezhet arra, hogy további szankciókat vezessen be Kínával szemben, ami viszont veszélyeztetné az Egyesült Államok gazdasági fellendülését. És akkor – írja Walt – a potenciális republikánus elnökjelöltek reménykedhetnek a 2024-es győzelemben.
Az Egyesült Államokban tapasztalható háborús fáradtság már most is hatással van a Biden-kormányzatra: Antony Blinken külügyminiszter a Kongresszus egyik republikánus tagjának kérdésére most utalt először arra, hogy Ukrajna esetleg nem tudja visszafoglalni az összes oroszok által megszállt területet.
Az USA-Kína békekezdeményezés ötlete Európából származik
Mind Washington, mind Peking számára az ukrajnai háború végső soron csak egy része egy nagyobb konfrontációnak két ország, egy demokratikus és egy autokratikus ország között. Henning Hoff úgy véli, hogy ebben az egyre erősödő konfrontációban „Németországnak és Európának erősebben kell pozícionálnia magát, és több kérdésben kell szolidaritásra törekednie az amerikaiakkal, mint korábban.”
Ennek a konfrontációnak egy másik következménye az európaiakra nézve, hogy „sürgősen nagyobb európai hozzájárulásra van szükség a katonai biztonság terén”.
Az Egyesült Államoknak, mint fő támogatónak van a legnagyobb befolyása Ukrajnára, Kínának pedig a legnagyobb (talán az egyetlen) befolyása a Kremlre. Egy közelmúltbeli EU-csúcson Xavier Bettel, Luxemburg miniszterelnöke arra buzdította Joe Bident, hogy tárgyaljon Ukrajna béketervéről Hszi Csin-pinggel. A többi állam ezt elfogadná – mondta Bettel.
Valószínűleg az uniós államok problémáját is megoldaná, ha a világpolitika két nagy szereplője egymással tárgyalna, és megszületne az Ukrajna-Oroszország békeszerződés.
