Húsz százalékon a Magyar Állam szavahihetősége

Nem volt még – és valószínűleg nem is lesz olyan tőzsdeelnök, aki ne tartaná az értékpapírpiac legfontosabb jellemzőjének a transzparenciát. A Budapesti Értéktőzsde több vezetője is olyannyira fontosnak tartotta/tartja ezt, hogy székfoglaló beszédükben, bemutatkozó sajtónyilatkozatukban is rendre kiemelték, mint programpontjaik sarokkövét.
Hogy az elmúlt harmincegynéhány évben a BÉT vezetői megtettek-e ezért mindent, amit megtehettek, azt a befektetők hol így, hol úgy ítélték/ítélik meg.
A BÉT vezetése, a jegybank égisze alatt működő felügyelettel együtt, időről időre közzéteszi egy-egy renitens tőzsdei szereplő megbüntetését. Gondolom, ezzel illusztrálják, hogy őrködnek, az őrizendő alapelvek felett, másrészt ilyen módon is figyelmeztetést adnak, hogy „merre hány méter”.
Van egy speciális értékpapír, jelesül a Kárpótlási jegy, amelynek kibocsátója szent és sérthetetlen. Igen, ez a kibocsátó nem más, mint a Magyar Állam.
A BÉT egy zártkörűen működő részvénytársaság, legnagyobb tulajdonosa 81, 36 százalékban a Magyar Nemzeti Bank. Arról, hogy az MNB mennyire független, a Magyar Államtól, a magyar kormánytól, éppen ma olvastam egy szórakoztató komment-csatát, én ez ügyben nem foglalnék állást.
A Kárpótlási jeggyel tegnap 390 forinton kereskedtek, összesen 240 darab papír cserélt gazdát. Ez az árfolyam azt jelzi, hogy a vevő és az eladó a kpj vonatkozásában alig több, mint 22 százalékra árazta be a kibocsátó Magyar Állam szavahihetőségét. A Kárpótlási törvény ugyanis 1742 forintos árat köt ki a kpj értékeként, továbbá azt is rögzíti a törvény, hogy a kibocsátó Magyar Államnak FOLYAMATOSAN kínálatot kell biztosítani a jegytulajdonosok számára. E törvény államunk általi betartásának esélyét árazták tegnap a BÉT-en 22 százalékra.
A tegnapi kereskedési nap szerény, 93 ezer forintos jegy-forgalmával mégis említést érdemel, mert az elmúlt egy évben összesen 13 olyan nap volt, amikor kötés született a jegy piacán és a gazdát cserélő 6162 db papír átlagára 363 Ft volt, azaz alig több, mint az államilag „garantált” árának húsz százaléka.
Nem hiszem, hogy tévednék, amikor azt mondom: a kárpótlási jegy világrekorder a tekintetben, hogy sehol máshol a világon nem áraznak ilyen alacsonyan egy államilag garantált, állami kibocsátású értékpapírt egyetlen tőzsdén sem.